Going home, finally. A long work day behind and a "great" client at the end. Can't wait to get to bed and sleep. I am going to the Blaha subway line 2. A not too neglected, but no too sympatic man joined me .
-have a minute?
just going forward...
-have you got a dime or two?
just keep going....looking straight,keep facing my destination....
-just one or two or some penny?
Please stop! I am tired, stop talking to me, don't want me to be rude, leave me alone. I am not social, I don't wanna be rude to you, this is just not my day. I looked to his eyes with my "killing" look. (sometimes I am really not the perfect Christian).
-ok, ok I see it in your eyes.
He returned and I went on my way.
But what if he was Jesus? (Matthew 25:34-40)
2008. december 1., hétfő
Mi van ha...?
Tegnap este jöttem hazafelé munkából. Hosszú nap volt és ráadásul kifogtam a legvégére egy olyan ügyfelet,akit aztán senkinek sem kívánok...fáradt is voltam, mert már 3. napja nem sikerült 5 óránál többet aludni. Morcosság,ingerültség, és a legnagyobb vágyam csak az ágyba kerülni. Aki már látott ilyenkor az tudja,hogy ilyenkor végképp nem vagyok szociális. Jobb nem szólni hozzám, csak engedni, hogy kialudjam magam. A legjobb egyedül hagyni.
Megyek hazafelé és a Blaha aluljáróban vagyok, amikor hozzám csapódik egy alapvetően nem elhanyagolt, de nem is túl szimpatikus alak.
-szia, kérdezhetek valamit?
És én csak megyek tovább.
-nem kérek sokat, csak 30 forintot.
Tovább rendületlenül, előreszegezett tekintettel.
-csak 30 forint kellene, nem tudsz adni?
Feszült arcizmok és megy fel a pumpa, nem ért a viselkedésemből. Nem látja, hogy nem vagyok szociális? Ne akarja, hogy még durva is legyek, nem akarok beszólni. Nem érdemli meg, csak fáradt vagyok, hagyjon már békén! Rendületlenül koslat mellettem.
-hé,csak 20-30 forint.
Odafordulok a gyilkoló tekintetemmel. Szóval nem vagyok hajlandó hangot adni annak amit gondolok,de ha még egy szót szólsz...!(nem vagyok mindig a legjobb keresztény)
-látom a tekintetedből,oké, oké...
És ő visszafordul én meg megyek rendületlenül tovább.
De mi van, ha Ő volt Jézus?
Máté evangéliuma 25:34-40
Megyek hazafelé és a Blaha aluljáróban vagyok, amikor hozzám csapódik egy alapvetően nem elhanyagolt, de nem is túl szimpatikus alak.
-szia, kérdezhetek valamit?
És én csak megyek tovább.
-nem kérek sokat, csak 30 forintot.
Tovább rendületlenül, előreszegezett tekintettel.
-csak 30 forint kellene, nem tudsz adni?
Feszült arcizmok és megy fel a pumpa, nem ért a viselkedésemből. Nem látja, hogy nem vagyok szociális? Ne akarja, hogy még durva is legyek, nem akarok beszólni. Nem érdemli meg, csak fáradt vagyok, hagyjon már békén! Rendületlenül koslat mellettem.
-hé,csak 20-30 forint.
Odafordulok a gyilkoló tekintetemmel. Szóval nem vagyok hajlandó hangot adni annak amit gondolok,de ha még egy szót szólsz...!(nem vagyok mindig a legjobb keresztény)
-látom a tekintetedből,oké, oké...
És ő visszafordul én meg megyek rendületlenül tovább.
De mi van, ha Ő volt Jézus?
Máté evangéliuma 25:34-40
2008. november 30., vasárnap
It has started!!!
Yes!I almost could not wait to get to the Advent season.No, not to reach the next wave of shopping craziness,but to enjoy it finally not in the midst of traveling.When I was in the States Xmas meant traveling, packing, airport waiting room for me.Now I am staying in one place.Studying in the same school.Working in the same job.A little sattle down feeling.
So,I decided to finally take charge of my rythm of life.I try to breathe in the same pace as the nature does.This Advent will start on the first Sunday of the official Advent.Not earlier.No checking out early xmas sales.No buying postcards.Not even writing a Xmas to-do-list or buying presents in advance.And the most weird decision:I won't buy not even a piece of tangarine, orange or banana, cos it meant xmas for me.I decided to keep the fall decoration up to this very day-yesterday.And hold the pouring Xmas symbols back out of my life.
SO as a praud and excited child yesterday evening I started to clear out the fall decoration ,way out of my room.No more colorful leaves.Finally it is time to prepare for the big waiting season,the time of expectations which can reach the sky.When I can quote day by day the final words of revelation:"Come Lord Jesus, come" and everybody says:"Amen!".
TODAY.FIRST DAY OF ADVENT.
Nothing is ready.I don't even have a wreath.Just 4 simple, white tea candles.Which I put into the middle of the now-cleared table in my room.And it seems perfect.No rush.
Yes!I almost could not wait to get to the Advent season.No, not to reach the next wave of shopping craziness,but to enjoy it finally not in the midst of traveling.When I was in the States Xmas meant traveling, packing, airport waiting room for me.Now I am staying in one place.Studying in the same school.Working in the same job.A little sattle down feeling.
So,I decided to finally take charge of my rythm of life.I try to breathe in the same pace as the nature does.This Advent will start on the first Sunday of the official Advent.Not earlier.No checking out early xmas sales.No buying postcards.Not even writing a Xmas to-do-list or buying presents in advance.And the most weird decision:I won't buy not even a piece of tangarine, orange or banana, cos it meant xmas for me.I decided to keep the fall decoration up to this very day-yesterday.And hold the pouring Xmas symbols back out of my life.
SO as a praud and excited child yesterday evening I started to clear out the fall decoration ,way out of my room.No more colorful leaves.Finally it is time to prepare for the big waiting season,the time of expectations which can reach the sky.When I can quote day by day the final words of revelation:"Come Lord Jesus, come" and everybody says:"Amen!".
TODAY.FIRST DAY OF ADVENT.
Nothing is ready.I don't even have a wreath.Just 4 simple, white tea candles.Which I put into the middle of the now-cleared table in my room.And it seems perfect.No rush.
Végre Advent!
Az elmúlt években minden összecsúszott és mire Adventhez érkeztünk már csak arra eszméltem fel, hogy Karácsony van. Ez főleg azért is volt, mert mikor kint voltam Chicago-ban karácsonyra mindig hazajöttem.Így aztán december eleje utolsó dolgozatokat, programról programra való rohangálást,pakolást és reptéri várakozást jeletett.Ott már szinte egymást érte a Halloween, Thanksgiving és a nagy Adventi vásárlási roham.Hálaadás utáni vasárnap a főutcán (Magnificent Mile) egy jelképes mozdulattal felkapcsolták a több (nem tudom mennyi) izzóból álló fényfüzéreket és mire az utolsó égő is világítani kezdett már december 24.-e volt.Na jó, ez egy kicsit túlzás...de nem nagyon.(egy másik bejegyzésen talán amjd erről is írok).
Most azonban más. Nem kell repülnöm,nem váltottam munkahelyet, az iskolám is a régi és végre szociális életet is elkezdtem élni (pl. barátok látogatása,kultúrális programok).
Szóval eldöntöttem:ebben az évben igazi szankciókat vezetek be.Adventig nincs karácsonyi dekoráció, ellenállok minden olyan kísértésnek, amit a gyönyörűen feldíszített kirakatok és a karácsony előtti leárazások ajánlanak, nincs képeslap vásárlás, nem veszek mandarint, narancsot és banánt (!ez már szélsőséges,tudom!!!!) és még listát sem írok a karácsonyi tennivalókról.Próbálkozok együtt élni az idővel.
Így aztán tegnap ,mint valami óvodás,óriási örömmel csomagoltam el az őszi dekoráció még fennmaradt darabjait.Koszorúm nincs,azzal elcsúsztam.De 4 darab doboz aljáról felkutatott teamécsest azért kitettem az lecsupaszított asztalra.Így is jó. Nagyon jó.
Az elmúlt években minden összecsúszott és mire Adventhez érkeztünk már csak arra eszméltem fel, hogy Karácsony van. Ez főleg azért is volt, mert mikor kint voltam Chicago-ban karácsonyra mindig hazajöttem.Így aztán december eleje utolsó dolgozatokat, programról programra való rohangálást,pakolást és reptéri várakozást jeletett.Ott már szinte egymást érte a Halloween, Thanksgiving és a nagy Adventi vásárlási roham.Hálaadás utáni vasárnap a főutcán (Magnificent Mile) egy jelképes mozdulattal felkapcsolták a több (nem tudom mennyi) izzóból álló fényfüzéreket és mire az utolsó égő is világítani kezdett már december 24.-e volt.Na jó, ez egy kicsit túlzás...de nem nagyon.(egy másik bejegyzésen talán amjd erről is írok).
Most azonban más. Nem kell repülnöm,nem váltottam munkahelyet, az iskolám is a régi és végre szociális életet is elkezdtem élni (pl. barátok látogatása,kultúrális programok).
Szóval eldöntöttem:ebben az évben igazi szankciókat vezetek be.Adventig nincs karácsonyi dekoráció, ellenállok minden olyan kísértésnek, amit a gyönyörűen feldíszített kirakatok és a karácsony előtti leárazások ajánlanak, nincs képeslap vásárlás, nem veszek mandarint, narancsot és banánt (!ez már szélsőséges,tudom!!!!) és még listát sem írok a karácsonyi tennivalókról.Próbálkozok együtt élni az idővel.
Így aztán tegnap ,mint valami óvodás,óriási örömmel csomagoltam el az őszi dekoráció még fennmaradt darabjait.Koszorúm nincs,azzal elcsúsztam.De 4 darab doboz aljáról felkutatott teamécsest azért kitettem az lecsupaszított asztalra.Így is jó. Nagyon jó.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)