Powered By Blogger

2011. január 20., csütörtök

Le-pub-talas az angolokkal


Tegnap este - hala egy potencialis diaknak- rendkivuli pub-latogatasra kerult sor. Otthon sem nagyon jarok kocsmaba, de ezt persze nem lehet kihagyni!A kozeli Pear Tree fogadoba mentunk. Lehet, hogy csak en csodalkozok ra, de eloszor vagyok Angliaban. Ha pubrol van szo, akkor csak a soroskorsok es a pult kepe jelenik meg elottem semmi mas. Az peldaul nem, hogy a helyseg szonyeggel fedett, hogy nincs billiard es darts (habar tobb helyen van), nincs dohanyfust es az emberek konszolidaltan isznak. Arrol nem is beszelve, hogy ezen a helyen nem sos mogyorot ropogtatnak, hanem kapaszkodjatok: PICI TEPERTO DARABKAKAT. Komolyan: pontosan ugyanazt,amit mi disznovagaskor sutunk ki, csak aprobban. Elkepeszto, nem? Amugy nem csak ivasra valo a hely, de mintha egy nappali lenne berendezve ucsoroghet az ember meccset nezve, csutortokonkent pedig Kviz-show lesz. Bar oszinten megvallva nem biztos, hogy az angoltudasom miatt esnek ki, ha ismet megkostolnam a korte-italukat (gyenge, de ha eleget iszik belole az ember!),es ugye kihagyhatalan a helyi sor. Kellemesen ellazulva vegul telihold-sutotte utcan hazasetaltunk es ugy aludtam, mint a bunda.

2011. január 19., szerda

Elektro-sok


Szo szerint-neha kiverem a biztositekot. Miota elindultam otthonrol elegge kudarcot vallottam mindennel,amihez elektromos aram kell.
* Kezdodott azzal, hogy amikor Manchester-be megerkeztem gondoltam hajat mosok es megszaritom a hajam. Vadonatuj adapteremet beizzitottam-volna.Mert amint bedugtam azt a konnektorba es bekapcsoltam volna, csak egy klikk es a halal csendje megutott (meg mindig jobb, mintha az elektromos aram tette volna).
* Aztan eljott a laptop ideje. Ujabb proba az adapterrel ,de a laptop meg sem mozdul. Mar eppen bemagyaraztam magamnak, hogy akkor kell egy uj,amikor kolcsonkaptam egy aksit es lass csodat: mukodott-azaz mukodik.
* Ma reggel felkeltem es a furdoszobaban felkapcsolva a villanyt kiment az aram: a fel szobabol. Furdo, szoba-nincs aram. Telefon, kisvillany -van.
* Remenyvesztetten ugy dontottem itt az "all in" ideje (aki pokeres,ertse meg): felbatorodva a hajkisimitot is kiprobaltam volna, de az a konnektorba dugva ram se hederitett.
Nem vagyok EU drukker, de ha egyesiteni tudna a konektorokat es az aramerosseget/feszultseget, meg mindazt amire most szuksegem lenne ezen a teren a foldrajzi Europaban atgondolnam a dolgot vele kapcsolatban :-).

2011. január 17., hétfő

Kod elottem, kod utanam..avagy merre visz az ut angolorszagban


Ekezetek nelkul...mar megint. Ismet mehetnekem volt es igy most itt vagyok Mirfield-ben egy anglikan lelkeszkepzoben. Kik is az anglikanok, miert is nem teologia ,hanem lelkeszkepzo? Szep lassan ki fog derulni.

Anglia. Mas bizony, mint Amerika. Es masabb, mint Magyarorszag.
Lassunk nehany peldat arra, honnan tudja az ember, hogy Angliaban van:
- nem engedi beulni a sofort a jobb oldalra
- mixelnie kell a vizet (kulon csap a hidegnek es a melegnek,aztan talald ki, hgy mosakodsz langyos vizben
- a neten a nyito oldal nem a google, hanem az idojaras
- felvaltva hallod a lovely, king, wonderful kifejezeseket es valahogy hianyzik az awesome, gorgeous,brilliant.
- a vendegszeretet ahelyett, hogy elhalmozna elmenyekkel (amerika egyik latnivalobol a masikba visz) nyugodtsagot es 5orai teat nyujt (ami szuperjo!!!)
- Nem give a call, hanem give a ring
- silverware cutlery, hacsak nem tenyleg ezustbol keszul


Az elso estemet egy nyugdijazott puspokkel Bishop Ruperttel es felesegevel(aki nemet evangelikus) Gesine toltottem. Mintha hirtelen nagyszuloket kaptam volna. Etettek, itattak, pihentettek. Bishop Ruperttel megittam eletem elso whiskey-et mikozben a kandalloban lobogott a tuz (akarmilyen gicsesen hangzik probaljatok ki)(tisztan ,aztan vizel, hogy tudjam melyik izlik) es felesege pedig hamisitatlan tejes teat es zabkasat keszitett reggelire. Egy regi valaha volt gyapjukeszito hazban laknak. Kobol, fagerendakkal.
Masnap istentiszteletre mentunk es ebed utan korbevittek a kornyezo falvakban.
Este irany Mirfield/vonattal, egyedul ;-).
De errol majd maskor...a rugalmas angolokrol...ugye hihetetlen?

2011. január 14., péntek

Úton..ismét ;-)


Mirfield.

Íme a neve a helynek ,ahol az elkövetkezendő 3.5 hónapban leszek. Megyek leellenőrizni a brit akcentust ;-). A készülődés nem volt ugyan zökkenőmentes és teljesen más lelkülettel készülök rá, mint a chicago-i útra,de tudom , hogy ez is ajándék. Tehát jó lesz ;-)!
Eddigi információim alapján annyit tudok róla, hogy egy kisváros, ahol anglikán teológiai egyetem és szerzetesrend van egymás mellett. A teológia alkalmazkodik a szerzetesek életéhez (közös alkalmak és étkezés). Kötöttebb lesz, mint Chicago, mert az ember szervesebb része a közösségnek (egymásra van bízva, részt vesz a vendégfogadásban, ételkészítésben, istentiszteletek előkészítésében stb.).És sok lesz a csönd. Célzottan,nem üresen.
Holnap indul a repülőgép, előtte még liturgikusan futok egy kört a szigeten és erőm teljében megint nyakamba veszem a világot.
ps. imádkozzatok eső ellen.


http://college.mirfield.org.uk/news-resources/video

2010. október 31., vasárnap

Szél-jegyzet a reformációhoz…

A Lélek olyan, mint a Szél. Nem tudod, honnan jön és hová megy, csak érzed, hogy jelen volt.
Nem tudták honnan jött, nem tudták hova tart a Lélek szele, de tudták, hogy ott van. A reformáció, ami nem csak 1526 körül Luther korában, hanem sokszor előtte és utána is megtörtént a Szentlélek ünnepe. A Lélek ünnepe, mert: hála legyen Istennek, hogy akkor Luther nem állt ellen a kísértésnek, nem lett újabb Jónás, és nem menekült el az ellenkező irányba,hanem engedett a Léleknek, ami hajtotta valamerre.A Lélek ünnepe, mert ő ott és akkor engedett az Isten indításának és lépett. És így köszönöm neked Istenem azt a sok embert, vezetőket és „egyszerű” hívő embereket, akik megértették mit kérsz tőlük és nem engedve az események hevének megpróbáltak józanok maradni. Nem az események szele, hanem a Te Szentlelked sodorta őket. Honnan jött? Hová tartott? Akkor ők ott nem tudták. Bárcsak mi is ilyenek lennénk!

Tudjuk a reformáció kezdeteinek történetét, ismerjük Luthert és örülünk a lefordított Bibliának. De ez csak másodlagosan történelem, Luther tisztelet és egy rendkívüli kulturális - irodalmi momentum.

A reformáció által Isten elsődlegesen a nagykorú kereszténységre hívja el az embert.
1. Arra, hogy ne más határozza meg, hogy ki és milyen Isten is Ő, hanem legyünk olyan kapcsolatban Vele, hogy mi magunk vonjuk le ezeket a következtetéseket. A cél, hogy újból olyan közel kerüljünk Hozzá, hogy Szentlelke által őt igazán megismerjük. Így ahogy halad az idő, mint bármely emberi kapcsolatban egyre többet tudjunk róla és így már senki se tudjon minket becsapni. Ez pont olyan, mint amikor valaki valamit állt egy barátunkról és tudjuk, TUDJUK, hogy itt valami félreértésnek kell lennie. Luther korára pedig már igen-igen furcsa pletykák terjengtek Istenről (mint ahogy mostanában is), de kevesen tudták és érezték, hogy itt csak valami tévedés lehet. A bibliafordítás, a kitűzött tételek, az újrafogalmazott tanítás mind ennek a visszaindításnak az eszközei.
2. És arra, hogy megismerjük, az ő szemével lássuk magunkat, barátainkat, családunkat és az ismeretlen szomszédot. A világ kisebb és nagyobb eseményeit. Meglássuk saját szemünkkel az Isten tervét, munkáját (Isten országát) a látható dolgokban és így részesei legyünk annak. Újból belekerüljünk a Lélek sodrásába és aktív résztvevői legyünk a világnak, amit ő teremtett, tart fent, és aminek elejét és végét is Ő tartja kézben.

Így vitte őket a Lélek közelebb az alapigazságokhoz.

A mai emlékeztető (reformáció ünnepe) emlékeztessen bennünket, hogy ki is Ő.A Szentháromság: Atya, Jézus és a Lélek. És ezt kérdezd meg Tőle személyesen: hangosan imádkozva vagy csendben ülve, gondolkodva; a Biblia sorai között böngészve vagy róla szóló énekeket hümmögve. Istentiszteleten prédikációt, tanítást hallgatva vagy séta közben az utcán figyelve az embereket. És a szél fújni fog, és nem fogjuk tudni honnan jött és hová megy, de egy biztos: mindig közelebb Istenhez.

2010. október 7., csütörtök

Lovasi András, Heidl György - Caeli Deus sanctissime

Valakinek hiteltelen,mintha monotonon felolvasná átérzés nélkül. Nekem nagyon emberi. Semmi feszengő pátosz, csak egyszerűen beszélgetek az Istennel hangulat.




Caeli Deus sanctissime, qui lucidum centrum poli candore pingis igneo augens decori lumine. Quarto die qui flammeam solis rotam constituens,
lunae ministras ordini, vagos recursus siderum, Ut noctibus, vel lumini diremptionis terminum, primordiis et mensium signum dares notissimum:
Illumina cor hominum, absterge sordes mentium, resolve culpae vinculum,
everte moles criminum. Praesta, Pater piissime, Patrique compar Unice,
cum Spiritu Paraclito regnans per omne saeculum.

Egek Szentséges Istene
Egek szentséges Istene, ki tűzsugárral színezed
A föld világos tájait s szépségül fényt lehelsz reá,
Ki felgyújtod negyed napon a lángos napkorong tüzét,
S törvényes utat írsz a hold s a kóbor csillagok elé,
Hogy napvilágot s éjszakát törvény mezsgyéje messe szét,
És biztos jel hirdesse ki a hónapoknak kezdetét:
Űzd el a szívek éjjelét, mosd le a lélek szennyesét,
Vedd le a vétek kötelét s a bűntudat malomkövét.
Engedd meg ezt, kegyes Atya, s Atyának mása, egy Fia,
S te Szentlélek, Vigasztaló, mindörökön uralkodó.

(a szöveg és fordítás nem lett leellenőrizve, csak átmásoltam)

Ima bölcsességért az anyagiakhoz- azaz Money,money,money

Valószínűleg - remélhetőleg - nem én vagyok az egyetlen keresztény,a ki azzal küzd, hogy hogyan ossza be bölcsen a pénzét. Nem feltétlenül azért, mert kevés van belőle. Úgy érzem mióta van mit a tejbe aprítani- és nem vagyok milliomos- azóta még könnyebben elköltöm a pénzem,kevésbé érzem a súlyát, mint amikor a keveset kellett beoszatnom.
Imádságokat kerestem,amik segítenek koncentrálni, de vagy túl kegyesnek tűntek vagy túlságosan kéregetősnek. Így aztán végül írtam egy sajátot. Lehet, hogy valakinek az én imádságom lesz túl kegyeskedő vagy kéregető?!

Uram, Te megadsz nekem mindent, amire szükségem van, sőt még annál bőségesebben is megáldasz, mégsem tudom a pénzemet bölcsen beosztani. A kevesen Rád támaszkodok, de a sokon nem tudok hű lenni és nem szükséges, hanem felesleges dolgokra költöm azt. Pedig többől gazdálkodom egy hónapban egymagam, mint némelyik soktagú család.
Uram, olyan sokszor elhatároztam, elterveztem, technikát dolgoztam ki, hogy mit és hogy tegyek, mégis, amikor kezemben vagy kártyámon a fizetésem szórom figyelem nélkül, megnyugvást és örömet keresek benne és élvezem a költés és a megszerzés örömét.
Uram add, hogy amikor most fizetést kaptam, eléd menjek előbb és hálát adjak Neked. Aztán csendben átgondoljam mi a szükséges és azt rögtön félretegyem. Add, hogy ki tudjam fizetni a hitelkártyámat elsősorban, és folyamatosan törlesszem vissza a diákhitelt. Ami marad, pedig add, hogy úgy osszam be, hogy ne magamra, hanem másokra is költsek. Add, hogy lelassuljak, amikor elkap a pénzköltés forgószele és benned lelassulva visszafogjam magam.
Jó lenne megtanulni félrerakni és jó sáfárként beosztani.
Jobb lenne megtanulni először neked visszaadni, legalább a tizedet.
Legjobb lenne a Te országodat keresni először és a többit Rád bízni, hiszen mindazok megadatnak- még a kényeztető, luxus dolgok is, ha neked úgy tetszik.
Uram add, hogy az én életemben Te légy az első a mammon pedig az utolsó. Ámen. Úgy legyen.