Perpetum mobile-me :-)

Dear English speaker friends around the world,

I know I was not really kind to post only in Hungarian,which I did in the last couple of weeks. Some of You might know that again I am travelling -actually moved for a semester- to England. You might know I am soon finishing up my Pastoral degree. When I arrived home with my MDiv from Chicago/LSTC and my home seminary requested me to take 12 more courses and a year of internship before I can get ordained. Well, my way never been a shortcut,as You know :-). In my current semester I need to take only Latin and a Field exam in New Testament for which I do not need to attend a class, so I applied to a scholarship supported by the Anglican-Lutheran Society (ELCA is a part of it)to Mirfield, England. My boss let me take an unpaid leave so God set up everything for me.
And now I am here in England. Yes, not in Great Britain, I am a ctually in England. In Mirfield which is "pretty" close to Manchester (Middle part of England).

The place: Mirfield is a small town surrounded by beautiful green fields. I have time to run every day to explore it - so I found the canal, which is actually turned out to be its river and I am still confused which side of the road I should run. I have to tell You I enjoy being in a smaller place and not in a town/city so much! This is my first time in the Uk and I am suprised by the weather (my 8th day here and it hadn't rained).

The College:


The College of the Resurrection is a place for Anglican people who are heading towards priesthood.Most of them are not coming right after high school.Some married, some single, some gay, some straight, male and female (4 with me:-) The classes take place in 3 places (different schools)and their cooperation educates the people. Anyhow, the most interesting thing about it is not the academics, but the setting. It is living in a symbiosis with the monastery that founded it. It is a special Anglican monastery with its own rule and rythm of life. Which we follow.The training has a residental component which means that all those who are enrolled (even married) are required to live at the seminary housing and be a part of the whole community life. Married people go homw for the weekend or if they live in Mirfield thay are a part of the community which means we share some of the meals with them and the locals can stay at home of course at night. As in most of the seminaries allow students to have a flexible timetable this community is strongly attached to the monastic lifestyle and rythm.

Daily life:

7.30am Mattins (morning prayer-required)
8.00am Mass (Eucharist- voluntary)
8.15am breakfast (food is wonderful- SILENCE UNTIL THE END OF BREAKFAST)
11.00am Teatime :-) we are in England, right? This is the local Icecream Social :-). I really enjoy how it slows the day down. Tea with milk...well:-), but I love their coffee. It is so good to stretch a little when you are working on an essay.
1.15pm (reqiured)Lunch not a minute later or sooner. Just as you remember from movies we gather together and we start with the grace. 6-8 people are sitting at the same table and we serve each other the food. Everything is about community. It is as if you were in a family for the lunchtime. And of course you clean up after yourself,as well :-).
4.00pm tea-time
6.00pm Evensong (required)which is practicly Vespers. We are together with the monks and follow their liturgy.
9.15pm Compline (voluntary)
This is from Monday to Friday and on Sunday- slight differences are during the week).
Only Saturday is free and you can take 2 longer weekends (from Friday lunch until monday mattins but I am not sure about that).

What is so wonderful about it?
- living a healthy rythm of life and learn discipline
- learning what it means to be in a community where people would notice if you are missing, which means in a way loosing total freedom
- have the care of the people around
- silence and slowing down (even the liturgy makes you slowed down)
- liturgy : close to the Roman Catholic Mass, we chant, psalms are sung from 1-150, vestments are similar)

- songs : can you imagine chanting app. 30 me gifted with beautiful voice around you? It is like being in a concert every day! Sometimes I am just sinking in it (and not just because I can't follow which part of the liturgy comes next :-) voices are surrounding - embracing you. The feeling is like being in Marty Haugen's Holden Evening prayer if you are familiar with it.
- fresh air and green fields (no need for explanation, right :-)?)
Just a few to mention.

I know this is a lot about me right now, but I just thought to give an update. It is really different from Chicago. As for Chicago/LSTC I would use the word: diversity, for Mirfield I would use uniqueness and authetnicity. For LSTC aboundance, for Mirfield focused. Chicago - finding myself,as an independent person, Mirfield - finding myself,as a part of a community.
Am I blessed to be there? Or lucky? Some people can balance life much better than me. Sometimes God has to take me away from what I call "my life" and shake me, so I get back to the things which must come first in life.
Seek ye first the kingdom of God and the rest... we all know :-).
And Yes, I am blessed.

Szüzanyám! - avagy imadkozhat-e Szűz Máriához egy evangelikus

Eppen hogy visszatertem vacsorarol,ami a 3 Apaca (Three Nuns)nev alatt fut es eszembe jutott a tegnap este. Tegnap kaptunk egy email-t, hogy este 6.30-tol "Rozsafuzerezes" lesz. Mi jut eszedbe errol? Talan az, hogy ez katolikus. Talan valami filmjelenet,ahol ertelmetlenul mormoltak orakon at az "Udvozlegy Maria"-t, vagy lehet, hogy fogalmad sincs arrol ,amirol beszelek. Es ha hiszed, ha nem most nem ennek a temanak a teologiai megkozelitese es kivesezese fog tortenni...bocs a felrevezetesert :-)
Egyszeruen csak azert irok, mert furcsa, hogy koszont vissza a mult.

Vacillaltam vajon lemenjek-e. Nem mondom, hogy teljes odaadassal indultam neki az egesznek. Nem a mariazas miatt, hanem, mert abszolute nem tudtam felkeszulni, nem tudtam mi var ram. Hat ez egy cseppet sem csokkent mikor meglattam, hogy egy pici kapolnaban leszunk, sotetseg kiveve egy kis asztalon egy szobor a jolismert Maria a kisdeddel (Jezussal) a karjan. Bent ul fekete szerzetesi ruhaban 4 himnenu egyed. Imadom, amikor egyedul vagyok no sok ferfi kozott! Kolcsonkaptam egy rozsafuzert, ami 4 reszbol allt -mindegyik resz kulonbozo szinu- es a vegen egy kereszt. plusz egy papirt,amin egy koszontes, az Apostoli hitvallas, a Miatyank, az Udvozlegy Maria imadsag es egy zaro elkoszones volt.
Elcsendesedes utan mindenki hangosan elmondta,hogy mi az amiert jo lenne imadkozni es elkeztuk. Kiderult, hogy a szines gyongyok nem csak a latvany miatt vannak, hanem , mert a hitvallas utan annyiszor mondtuk el az Udvozlegyet,amig a kovetkezo szinhez nem ertunk. Amikor egy szint befejeztunk,akkor egy bibliai tortenetet(Mariaval kapcsolatosat) felolvastak es szepen sorban ujbol kezdtuk a hitvallastol. Igy mindenki vezette az alkalmat.

Üdvözlégy Mária, kegyelemmel teljes, az Úr van teveled, áldott vagy te az asszonyok között, és áldott a te méhednek gyümölcse, Jézus. Asszonyunk, Szűz Mária, Istennek szent Anyja, imádkozzál érettünk, bűnösökért, most és halálunk óráján. Ámen.

Ott ultem a felhomalyban, enyhe tomjenszag, egy agyonfestett Maria szobor, korulottem monotonon elhangzik ujra es ujra ugyanaz az imadsag. Nem figyelnek ram, ellazulok es egyszeruen csak hagyom, hogy a bekesseg,ami letrejott ellazitson. Varatlanul eszembe jut Rozgonyi mama. A nagymamam (anyai) volt az egyetlen gyakorlo kereszteny a csaladban romai katolikuskent. Amennyire emlekszem rendszeresen jart templomba, es hazi bibliaorara. Egyszer elvitt egy hazba (most mar tudom, hogy hazi bibliacsoportba) es valahogy ugy kezdtek neki a bibliaolvasasnak, hogy valaki ugy fogalmazott, hogy Isten kuldte ide most nekunk ezt a levelet. Erre en arra gondoltam: na persze! Meg el is hiszik, hogy en beveszem, hogy fentrol a felhokbol Isten ledob egy levelet es pont ebbe a hazba esik be. Na ezert ezt nem gondoljak, hogy elhiszem. Dereng, hogy nezegettem a kis kepeket,amit a kis konyveben tartott,de tobbre nem emlekszem.
Furcsa, hogyan tekint vissza a mult.
Szenteltviz tarto volt az agya felett es rozsafuzer raakasztva. Rozgonyi mama ertem is morzsolta valaha a rozsafuzert. Ertem is es valoszinuleg a tobbi 12 unokaert is mondta el ujbol es ujbol ugyanazt az imadsagot. Naponta, hetente, honapokon es eveken at rendszeresen idot szakitott arra, hogy leuljon es hosszu idon keresztul morzsolja a gyongyoket es imadkozzon ertunk. Es en vagyok a gyumolcse. Hosszu evek mulva Isten megragadott, nem tudom, hogy, de azt igen, hogy teljesen hozza tartozom.
Es tegnap en ultem a felhomalyban es morzsoltam a rozsafuzert es soha nem ereztem Rozgonyi Mamat olyan kozel magamhoz, mint akkor. Pedig mar 20 ev eltelt miota meghalt.
Nem imadom Mariat. Es barmikor filmeken vagy eloben lattam rozsafuzerezest mindig csak az jutott rola eszembe, hogy ez az a pont, amikor az ember kicsit fanatikusnak gondolja,aki csinalja ill. olyan ertelmetlennek tunik. Raadasul megakadtam azon a ponton, "imadkozzal erettunk", mert ebben sem hiszek, hiszen egyedul Jezus tud olyat tenni, hogy az befolyasolja a jovomet, Maria,akarmilyen rendkivuli ember is volt, nem tud semmit tenni (teologiai nyelven nem kozbenjaro)*.Ez nem ment fel az alol, hogy rendszeresen elcsendesedjek, es ne csak 1-2 percre, hogy rendszresen imadkozzak emberekert - legfokeppen a csaladomert. Ha evangelikuskent nem akarok rozsafuzert hasznalni ez nem ment fel a napi elcsendesedes alol. Ha evangelikuskent nem akarok Mariahoz imadkozni, az nem ment fel az alol, hogy Jezushoz imadkozzak es imadsagban embereket vigyek hozza. Rendszeresen.
En nem vagyok tul jo ebben. Pedig kellene.
Koszonom Mama,hogy komolyan vetted, hogy kitartoan kell imadkozni. Koszonom, hogy hordoztal pedig nem en voltam a legigeretesebb gyumolcs.

* egy csopp valasz a teologiai hozzaallasomrol

Le-pub-talas az angolokkal

Tegnap este - hala egy potencialis diaknak- rendkivuli pub-latogatasra kerult sor. Otthon sem nagyon jarok kocsmaba, de ezt persze nem lehet kihagyni!A kozeli Pear Tree fogadoba mentunk. Lehet, hogy csak en csodalkozok ra, de eloszor vagyok Angliaban. Ha pubrol van szo, akkor csak a soroskorsok es a pult kepe jelenik meg elottem semmi mas. Az peldaul nem, hogy a helyseg szonyeggel fedett, hogy nincs billiard es darts (habar tobb helyen van), nincs dohanyfust es az emberek konszolidaltan isznak. Arrol nem is beszelve, hogy ezen a helyen nem sos mogyorot ropogtatnak, hanem kapaszkodjatok: PICI TEPERTO DARABKAKAT. Komolyan: pontosan ugyanazt,amit mi disznovagaskor sutunk ki, csak aprobban. Elkepeszto, nem? Amugy nem csak ivasra valo a hely, de mintha egy nappali lenne berendezve ucsoroghet az ember meccset nezve, csutortokonkent pedig Kviz-show lesz. Bar oszinten megvallva nem biztos, hogy az angoltudasom miatt esnek ki, ha ismet megkostolnam a korte-italukat (gyenge, de ha eleget iszik belole az ember!),es ugye kihagyhatalan a helyi sor. Kellemesen ellazulva vegul telihold-sutotte utcan hazasetaltunk es ugy aludtam, mint a bunda.

Elektro-sok

Szo szerint-neha kiverem a biztositekot. Miota elindultam otthonrol elegge kudarcot vallottam mindennel,amihez elektromos aram kell.
* Kezdodott azzal, hogy amikor Manchester-be megerkeztem gondoltam hajat mosok es megszaritom a hajam. Vadonatuj adapteremet beizzitottam-volna.Mert amint bedugtam azt a konnektorba es bekapcsoltam volna, csak egy klikk es a halal csendje megutott (meg mindig jobb, mintha az elektromos aram tette volna).
* Aztan eljott a laptop ideje. Ujabb proba az adapterrel ,de a laptop meg sem mozdul. Mar eppen bemagyaraztam magamnak, hogy akkor kell egy uj,amikor kolcsonkaptam egy aksit es lass csodat: mukodott-azaz mukodik.
* Ma reggel felkeltem es a furdoszobaban felkapcsolva a villanyt kiment az aram: a fel szobabol. Furdo, szoba-nincs aram. Telefon, kisvillany -van.
* Remenyvesztetten ugy dontottem itt az "all in" ideje (aki pokeres,ertse meg): felbatorodva a hajkisimitot is kiprobaltam volna, de az a konnektorba dugva ram se hederitett.
Nem vagyok EU drukker, de ha egyesiteni tudna a konektorokat es az aramerosseget/feszultseget, meg mindazt amire most szuksegem lenne ezen a teren a foldrajzi Europaban atgondolnam a dolgot vele kapcsolatban :-).

Kod elottem, kod utanam..avagy merre visz az ut angolorszagban

Ekezetek nelkul...mar megint. Ismet mehetnekem volt es igy most itt vagyok Mirfield-ben egy anglikan lelkeszkepzoben. Kik is az anglikanok, miert is nem teologia ,hanem lelkeszkepzo? Szep lassan ki fog derulni.

Anglia. Mas bizony, mint Amerika. Es masabb, mint Magyarorszag.
Lassunk nehany peldat arra, honnan tudja az ember, hogy Angliaban van:
- nem engedi beulni a sofort a jobb oldalra
- mixelnie kell a vizet (kulon csap a hidegnek es a melegnek,aztan talald ki, hgy mosakodsz langyos vizben
- a neten a nyito oldal nem a google, hanem az idojaras
- felvaltva hallod a lovely, king, wonderful kifejezeseket es valahogy hianyzik az awesome, gorgeous,brilliant.
- a vendegszeretet ahelyett, hogy elhalmozna elmenyekkel (amerika egyik latnivalobol a masikba visz) nyugodtsagot es 5orai teat nyujt (ami szuperjo!!!)
- Nem give a call, hanem give a ring
- silverware cutlery, hacsak nem tenyleg ezustbol keszul


Az elso estemet egy nyugdijazott puspokkel Bishop Ruperttel es felesegevel(aki nemet evangelikus) Gesine toltottem. Mintha hirtelen nagyszuloket kaptam volna. Etettek, itattak, pihentettek. Bishop Ruperttel megittam eletem elso whiskey-et mikozben a kandalloban lobogott a tuz (akarmilyen gicsesen hangzik probaljatok ki)(tisztan ,aztan vizel, hogy tudjam melyik izlik) es felesege pedig hamisitatlan tejes teat es zabkasat keszitett reggelire. Egy regi valaha volt gyapjukeszito hazban laknak. Kobol, fagerendakkal.
Masnap istentiszteletre mentunk es ebed utan korbevittek a kornyezo falvakban.
Este irany Mirfield/vonattal, egyedul ;-).
De errol majd maskor...a rugalmas angolokrol...ugye hihetetlen?

Úton..ismét ;-)

Mirfield.
Íme a neve a helynek ,ahol az elkövetkezendő 3.5 hónapban leszek. Megyek leellenőrizni a brit akcentust ;-). A készülődés nem volt ugyan zökkenőmentes és teljesen más lelkülettel készülök rá, mint a chicago-i útra,de tudom , hogy ez is ajándék. Tehát jó lesz ;-)!
Eddigi információim alapján annyit tudok róla, hogy egy kisváros, ahol anglikán teológiai egyetem és szerzetesrend van egymás mellett. A teológia alkalmazkodik a szerzetesek életéhez (közös alkalmak és étkezés). Kötöttebb lesz, mint Chicago, mert az ember szervesebb része a közösségnek (egymásra van bízva, részt vesz a vendégfogadásban, ételkészítésben, istentiszteletek előkészítésében stb.).És sok lesz a csönd. Célzottan,nem üresen.
Holnap indul a repülőgép, előtte még liturgikusan futok egy kört a szigeten és erőm teljében megint nyakamba veszem a világot.
ps. imádkozzatok eső ellen.


http://college.mirfield.org.uk/news-resources/video