Powered By Blogger

2008. november 30., vasárnap

It has started!!!
Yes!I almost could not wait to get to the Advent season.No, not to reach the next wave of shopping craziness,but to enjoy it finally not in the midst of traveling.When I was in the States Xmas meant traveling, packing, airport waiting room for me.Now I am staying in one place.Studying in the same school.Working in the same job.A little sattle down feeling.
So,I decided to finally take charge of my rythm of life.I try to breathe in the same pace as the nature does.This Advent will start on the first Sunday of the official Advent.Not earlier.No checking out early xmas sales.No buying postcards.Not even writing a Xmas to-do-list or buying presents in advance.And the most weird decision:I won't buy not even a piece of tangarine, orange or banana, cos it meant xmas for me.I decided to keep the fall decoration up to this very day-yesterday.And hold the pouring Xmas symbols back out of my life.

SO as a praud and excited child yesterday evening I started to clear out the fall decoration ,way out of my room.No more colorful leaves.Finally it is time to prepare for the big waiting season,the time of expectations which can reach the sky.When I can quote day by day the final words of revelation:"Come Lord Jesus, come" and everybody says:"Amen!".
TODAY.FIRST DAY OF ADVENT.
Nothing is ready.I don't even have a wreath.Just 4 simple, white tea candles.Which I put into the middle of the now-cleared table in my room.And it seems perfect.No rush.
Végre Advent!
Az elmúlt években minden összecsúszott és mire Adventhez érkeztünk már csak arra eszméltem fel, hogy Karácsony van. Ez főleg azért is volt, mert mikor kint voltam Chicago-ban karácsonyra mindig hazajöttem.Így aztán december eleje utolsó dolgozatokat, programról programra való rohangálást,pakolást és reptéri várakozást jeletett.Ott már szinte egymást érte a Halloween, Thanksgiving és a nagy Adventi vásárlási roham.Hálaadás utáni vasárnap a főutcán (Magnificent Mile) egy jelképes mozdulattal felkapcsolták a több (nem tudom mennyi) izzóból álló fényfüzéreket és mire az utolsó égő is világítani kezdett már december 24.-e volt.Na jó, ez egy kicsit túlzás...de nem nagyon.(egy másik bejegyzésen talán amjd erről is írok).

Most azonban más. Nem kell repülnöm,nem váltottam munkahelyet, az iskolám is a régi és végre szociális életet is elkezdtem élni (pl. barátok látogatása,kultúrális programok).
Szóval eldöntöttem:ebben az évben igazi szankciókat vezetek be.Adventig nincs karácsonyi dekoráció, ellenállok minden olyan kísértésnek, amit a gyönyörűen feldíszített kirakatok és a karácsony előtti leárazások ajánlanak, nincs képeslap vásárlás, nem veszek mandarint, narancsot és banánt (!ez már szélsőséges,tudom!!!!) és még listát sem írok a karácsonyi tennivalókról.Próbálkozok együtt élni az idővel.
Így aztán tegnap ,mint valami óvodás,óriási örömmel csomagoltam el az őszi dekoráció még fennmaradt darabjait.Koszorúm nincs,azzal elcsúsztam.De 4 darab doboz aljáról felkutatott teamécsest azért kitettem az lecsupaszított asztalra.Így is jó. Nagyon jó.