And for English speakers for our holy Reformation day :-)!
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Ünnep/holiday. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Ünnep/holiday. Összes bejegyzés megjelenítése
2012. október 26., péntek
2012. április 2., hétfő
Húsvéti asztaldísz/barkácsolás
Jucus barátnőm küldte el nekem és még sok másnak ezt az ötletet: szerintem zseniális :-))))!!!
" Húsvétra készülve találtam egy nagyszerű ötletet, ami az alábbi képen látható is: egy nagy kerék cserépedénybe tegyünk virágföldet, majd fektessünk rá középen egy kis méretű virágcserepet - ez a sír bejárata. Temessük be körben földdel, és szórjuk meg fűmaggal. Gondos locsolás mellett egy hét alatt kibújik a fű. A sír bejáratát ki lehet rakni apróbb kaviccsal, és eléhengeríteni egy kb. akkor követ, mint a sír bejárata."
2011. június 12., vasárnap
Piros Pünkösd napja van ma...
Piros Pünkösd napja van ma... az élettel teli élet ünnepe: jöjj Szentlélek, tölts be minket és fújj körülöttünk, mint a szél, hogy érezzük jelenlétedet magunkban és a világban.
Szentlélek jöjj, lobogó láng,
Szentlélek jöjj, a világ vár.
Szentlélek jöjj, viharos szél,
Jöjj, áradj szét.
Jöjj el élő vízforrás,
Jöjj, a szívünk Téged vár,
Jöjj, ki fényt adsz lelkünknek,
Jöjj, úgy vágyunk Rád.
Jöjj igazság forrása,
Jöjj, imádunk mindnyájan,
Jöjj, reményünk éleszd fel,
Jöjj kegyelmeddel.
Jöjj, a néped gyűjtsd egybe,
Jöjj, az alvót ébreszd fel,
Jöjj, a bűntől tisztíts meg,
Bátoríts minket.
Szentlélek jöjj, lobogó láng,
Szentlélek jöjj, a világ vár.
Szentlélek jöjj, viharos szél,
Jöjj, áradj szét.
Jöjj el élő vízforrás,
Jöjj, a szívünk Téged vár,
Jöjj, ki fényt adsz lelkünknek,
Jöjj, úgy vágyunk Rád.
Jöjj igazság forrása,
Jöjj, imádunk mindnyájan,
Jöjj, reményünk éleszd fel,
Jöjj kegyelmeddel.
Jöjj, a néped gyűjtsd egybe,
Jöjj, az alvót ébreszd fel,
Jöjj, a bűntől tisztíts meg,
Bátoríts minket.
2011. április 22., péntek
Az Örökkévaló szolgája
Tudom mit erzel.
Hanyszor hallottuk ezt a mondatot es tudtuk fogalma sincs az illetonek min megyunk keresztul.
Tudom mit erzel.
Hanyszor hallottuk es tudtuk meg ha ismer is bennunket lehetetlen, hogy aterezze.
Tudom mit erzel.
Es nehanyszor tudtuk, hogy a masik tenyleg tudja mit erzunk.
Amikor egy asszony a gyermeke elvesztese utan beszel egy masikkal,aki nem reg temette el a sajatja.Amikor a frissen hazasodott osztja meg oromet egy masik boldog hazassagban elovel. Amikor egy valason tulesett onti ki lelket egy masik elvaltnak vagy amikor egy regota munkanelkuli talakozik egy masik emberrel,aki nem talal munkat, pedig keres. Amikor megszuletik a gyermeke egy parnak es a melletuk allo par szemebe nez szavak nelkul is tudjak, hogy ugyanazt az orormot erzik.
Tudom mit erzel.
Ma Nagypenteken, mi keresztenyek megemlekezunk arrol, hogy Jezus elment odaaig, hogy az emberlet melysegeit-magassagait megjarva elmondhatja: tudom, mit erzel. Es O tenyleg tudja. Megszuletett es hangos sirassal erkezett a foldre. Tudta mit jelent ehesnek-szomjasnak lenni. Tudta mit jelent baratokat szerezni es elvesziteni.Tudja mit jelent, ha meghal egy baratod.Tudja mit jelent,amikor kivulallonak erzed magad a sajat csaladodban.
Tudta, hogy az eskuvo borral es tanccal jar es orult a par oromenek. tudja mit jelentet racsodalkozni a teremtett vilagra. Tudta mit jelent hiresnek lenni, es azt, hogy ezzel egyutt jar, hogy lesznek,akik utaljak ot. Tudta mit jelent kinvallatast elszenvedni, nevetsegesse lenni,elfaradni es megtantorodni.
Es tudta, tudja mekkora fajdalmat kepes elviselni az ember mielott meghal.
Ma Nagypenteken, mi keresztenyek megemlekezunk arrol, hogy Jezust, a megtestesult Istent megoltek a kor legkegyetlenebb halalaval: keresztre feszitettek.
Ezsaias profeta igy irt az Isten szolgajarol,aki nem kenyelemben, hanem az emberi let minden teruletere hajando volt elmenni, hogy megertsuk: O tenyleg tudja mit erzunk. Szemet szemert, fogat fogert, emberi eletet emberi eletert...az O eletet a mi eletunkerert.
Ha erted Istent, akkor nem erted ot igazan.
Íme nézd/sikeres lesz a szolgám! Felmagasztalt és fel van emelve magasra nagyon!
Jahve kifejezi, hogy mindaz, ami történt nem kudarc, hanem dicsőség. A Szolga tudta, hogy küldetésének jutalma lesz, önként vállalta . Nem a küldetés sikeressége, hanem annak teljesítése a cél. Bízhatott abban, hogy amilyen szörnyű volt, ami vele történt, olyan felmagasztalt lesz. Ahogyan a bemutatáskor, úgy most is nézzen minden szem rá, fel van emelve, középpontba van helyezve. A Szolga jegyeit (fenséges, dicső, magasztos) az Írás magára Istenre is alkalmazza, amikor világfelettiségét akarja kifejezni. A Szolga nem evilághoz tartozó, más dimenziókat testesít meg.
Mert akik iszonyodtak tőled sokan voltak, torz volt az arca, nem volt emberi kinézete, emberi alaktól távol állt.
Így bámulta őt sok nép, elnémították a királyok a szájukat, mert olyan történt, amire nem számítottak (amivel nem számoltak ők), nem láttak (még sohasem láttak), nem hallottak (még sohasem hallottak), és (most) megértették.
Amikor Jahve mintegy lerántja a leplet az eddig történtekről a hirtelen döbbenet elnémítja őket (Izraelt és a világot egyaránt). Csak szótlanul állnak, mint amikor Isten dicsősége elnémítja az ószövetség embereit. Ebben a csendben ismerhető (f)el az Isten. Helyrekerül az ember- Isten viszony és itt a szolga még súlyosabban az Istenhez tartozik. Ekkor látják Isten szemével a Szolgát és az eseményeket.
Ki hitte el és jelentette volna nekünk, hogy Adonáj erőssége jelentette ki magát neki (erejének relevatio- ja volt benne?)
Ha belegondolunk, hogy Mózest mire tartották a zsidók, akkor tudjuk csak igazán értelmezni, hogy mit jelent, hogy Isten kinyilatkoztatta magát, felfedte valóját a Szolgának. Mózes csak Isten dicsőségének egy részét árnyékban, rejtve láthatta. Igazi lényét meg sem kísérelte kifürkészni, hiszen úgy tartották, hogy élő ember nem láthatja meg az Istent. Az Írásokban Isten mindig rejtetten (Deus absconditus) jelenik meg, meg-megmutat magából egy szeletet, de „birtokolni”, megismerni Istent eddig nem lehetett. A Szolga egységbe kerül az Istennel. Az Ő ereje és hatalma, a Szolgáé lesz.
És felnőtt előttünk, mint hajtás, mint gyökér a száraz földből és olyan formája sem volt, sem a dicsősége nem látszott, sem a kinézete nem volt olyan, hogy kívánatos lett volna.
Az Ószövetség népe viszonyokban gondolkozott. Egy ember értéke, pozíciója a kapcsolataitól függött. Elhagyatott, gyökér a „száraz földből” meghatározás jelentette a társadalom peremén stagnáló személyt, aki szociálisan el/kizárt volt, így egyértelműen Isten büntetését hordozta (lehetett ragályos beteg a-betegség férfija?). Mindemellett az Ószövetség szerint az ember sorsát meghatározza a testi szépség (József, Dávid), Istentől megáldottság jele az. A hajtás szót több helyen Izraelre érti az írás. De Ézsaiás 11,10-ben a Messiásra alkalmazza. Már az első énekben kifejezi, hogy az anyaméhtől (hajtás, új kezdet, potenciális lehetőségek) le van foglalva a szolga, ami utal a prófétai vonásra, amikor is a próféta és a küldetés eggyé válik.
Megvetett volt és nem volt embere és a (türelem embere), szomorúság férfia és a betegségnek ismerője, és mint arcunk elől rejtőző utált volt és nem ismertük fel.
Arcunk elől rejtőző, mint a leprások . Mi sem néztünk rá , Ő sem ránk. Nem is foglalkoztunk vele, nem számoltunk vele, mint emberi lénnyel. Raphael Patai ír könyvében két elterjedt nézetről. Az egyik szerint a Messiás leprás lesz, a másik szerint koldus. mindkét kép egyedülálló, ha arra gondolunk, hogy a Jézus korabeli kép már erősen a sikeres és elismert vezér képét hordozta csak.
Valóban a betegségeinket Ő maga vitte és szomorúságunkat cipelte, és mi azt gondoltuk, hogy Isten érte utol és ragadta meg.
Mi a magunk útját jártuk, Ő az Isten útját, ami az volt, hogy a bűneinket, szenvedéseinket hordozza. Ez a gyógyulás forrása. Mint a kos, amit a pusztába engedtek cipelte, vitte el életünk negatív vonásait. És így jogosan nyújtottuk át Őt az Istennek, aki mintegy prédaként rávetette magát. ( Az erőszakos, rászabaduló, rátámadó Isten képe az Ószövetséget végigkíséri)
És ő profánná lett téve (át lett szúrva, szegezve) a mi vétkeink (hibáink) miatt és összetörve a bűneinktől, az ő csapása által lett shalomunk és gyógyulásunk, ő rendezte (korrigálta) ezeket.
A szent, az Istennek kiválasztott lett evilágivá téve, sőt ebben a világban is a legértéktelenebbé. Át lett szúrva, meg lett sebesítve, ami ezen túl megakadályozná, hogy Isten színe elé kerüljön. Egy személy elvitte az összes Istentől elválasztó dolgot és így a teljes Shalom, jólét, béke, teljesség, bekövetkezhet. Az igazi Sabbath, a pihenő napja, az Új teremtés új kezdet, beteljesedés. A kép paradoxona a sebek általi gyógyulás . Az önfeláldozás.
Az egész nyájunk tévelygett (egy emberként) fordult az útra (mindenki a maga útjára tért), és Isten őt támadta összes bűnünkért.
Rátámadt. Attack, váratlan, ki nem számított támadás, rajtaütés. Ha tudsz róla, hogy közeleg, akkor sem tudod mikor. Mintha eddig Isten mintegy a tenyerével gátat szabott volna a bűnök áradatának. Mintegy védőgátként, mert tudja, hogy ha nem lépne közbe, akkor rázúdulna az egész az emberiségre és egyetlen élő sem maradna. Most ez a bűnöktől feszülő kéz felemelkedik és egy csatornába, szabadon kiereszti az erőtömeget. A Szolga kiszolgáltatottan, mint amikor termeszeket engednek egy emberre egy pillanat alatt azok uralma és pusztítása alá kerül. A bűnök, mintha élő paraziták lennének „falják fel” a Szolgát.
Őt sújtotta ő pedig válaszként (sebzettként) nem nyitotta ki száját, mint a bárány, amikor vágóhídra viszik, mint a juh, néma volt, miközben mintha nyírnák (cut off-levágják) és nem nyitotta ki száját. Fogságból és ítéletből vitte el a generációja. Meditál: levágatott az élők földéből a nép vétke miatt érte a csapás.
A Szolga meditál, egyedül bízni tud, hogy volt értelme annak, hogy a küldetését végigvitte. Mint ahogy a nyírásnál itt is levágattatásról van szó. ettől a nemzedékkel nincsen és nem lesz kapcsolata. Visszatér az egyedüli Istennel való kapcsolatába.
És sírja a gonoszoké, nem olyan a halála, mint a gazdagoké, pedig nem tett rosszat, nem volt szájában hazugság.
És (de) Istennek kedve telt abban (lehajolt), hogy átszúrja és beteggé tegye, ha bűnné is tette, odaadja (zalog, valtsag)- ként nefes- et látni fogja utódait, napjait meghosszabbítja és tetszik neki, hogy általa gazdagítson.
Isten lehajolt és Ő áldozta fel/szúrta át a Szolgáját, minden, ami történik, az Ő akarata szerint van (ez ugyanolyan abszurd Izrael számára, mint az, hogy Isten a pogány népeket használja fel akarata teljesítésére). Emberi kezek által dolgozik, és nem akadályozza meg, mert a küldetés céljához ért, most csúcsosodik ki. Életereje életet ad az embereknek és Ő maga az isteni Shalom-ba tér meg, ahol bőség, elismerés, nyugalom veszi körül.
Lelkének (életének) munkájától/gondjaitól (-megszabadulva …eredményéből) látni fogja őket és ültetve lesz (hatalom). Igazakat igazít meg az ő ismeretében, és szolgám cipeli büntetésüket.Ezért járatom őt a nagyok és nemesek között és prédát osztok neki, mert nefes-ét halálra adta, bűnösök közé számoltatott és ő maga hordozta, vitte mindenki bűnét,a bűnök őt támadták meg.
Közvetlenül nem beszél a szolga feltámasztásáról. Boldog és beteljesedett életet ír le neki=Isten áldása. Ő, aki zsákmány volt zsákmányból részesül. A jutalmát megkapja. Hordozta, cipelte a bűnök súlyát, a bűnök őt támadják meg (!). Az egyensúly és béke helyreáll. A földön a bűnök elvétele igazi shalomot eredményez, és a Szolga is a maga Shalomját élvezi , mintegy jutalmat.
Ha elolvassuk a szolga élettörténetét és Krisztusra értelmezzük, akkor azonnal eltűnik előlünk a romantikus passiókép, amint egy gyönyörű vörös vércsepp gördül le Krisztus mozdulatlan arcán. Deutero Ézsaiás írása visszaránt bennünket a véres valóságba. Ahogyan Luther is ír a kereszt és a dicsőség teológusa kapcsolatáról itt egyértelműen a kereszt teológusa szemlélet jelenik meg. A világot reálisan látjuk. A bűn súlyos, a vétek megtorlást kíván, a büntetés fájdalommal, kitaszítottsággal jár. A szolga nem belibben a képbe és méltóságteljesen, diadallal úgymond felteszi az „i”-re a pontot, hanem teljes lényével elszenvedi Isten akaratát. Isten-tudata, Istennel való kapcsolata erősíti meg abban, hogy a küldetésének célja van. Az emberek bűne, betegsége és mindaz, ami elválasztja őket Istentől sehogy máshogy nem tüntethető el. Jutalma és sikeressége nem az emberek elismerése és azonnali felismerése lesz, hanem az, hogy Isten kárpótolja a szenvedésért. Valóságos szenvedés után valóságos shalom jön számára.
Keresztre feszitettek, felszurtak, mit lepket egy parafatablara. Ami Istenbol megfoghato volt megkinoztak es fogva tartottak. Csak azt nem tudtak, hogy ahogy a lepke halalaval nem szuntetik meg a repules, a szabadsag,a szinek es a napsutes letet, ugy az ember Jezus halalaval sem tudtak megszuntetni az Isten mindehatosagat, szeretetet es jelenletet.
Hanyszor hallottuk ezt a mondatot es tudtuk fogalma sincs az illetonek min megyunk keresztul.
Tudom mit erzel.
Hanyszor hallottuk es tudtuk meg ha ismer is bennunket lehetetlen, hogy aterezze.
Tudom mit erzel.
Es nehanyszor tudtuk, hogy a masik tenyleg tudja mit erzunk.
Amikor egy asszony a gyermeke elvesztese utan beszel egy masikkal,aki nem reg temette el a sajatja.Amikor a frissen hazasodott osztja meg oromet egy masik boldog hazassagban elovel. Amikor egy valason tulesett onti ki lelket egy masik elvaltnak vagy amikor egy regota munkanelkuli talakozik egy masik emberrel,aki nem talal munkat, pedig keres. Amikor megszuletik a gyermeke egy parnak es a melletuk allo par szemebe nez szavak nelkul is tudjak, hogy ugyanazt az orormot erzik.
Tudom mit erzel.
Ma Nagypenteken, mi keresztenyek megemlekezunk arrol, hogy Jezus elment odaaig, hogy az emberlet melysegeit-magassagait megjarva elmondhatja: tudom, mit erzel. Es O tenyleg tudja. Megszuletett es hangos sirassal erkezett a foldre. Tudta mit jelent ehesnek-szomjasnak lenni. Tudta mit jelent baratokat szerezni es elvesziteni.Tudja mit jelent, ha meghal egy baratod.Tudja mit jelent,amikor kivulallonak erzed magad a sajat csaladodban.
Tudta, hogy az eskuvo borral es tanccal jar es orult a par oromenek. tudja mit jelentet racsodalkozni a teremtett vilagra. Tudta mit jelent hiresnek lenni, es azt, hogy ezzel egyutt jar, hogy lesznek,akik utaljak ot. Tudta mit jelent kinvallatast elszenvedni, nevetsegesse lenni,elfaradni es megtantorodni.
Es tudta, tudja mekkora fajdalmat kepes elviselni az ember mielott meghal.
Ma Nagypenteken, mi keresztenyek megemlekezunk arrol, hogy Jezust, a megtestesult Istent megoltek a kor legkegyetlenebb halalaval: keresztre feszitettek.
Ezsaias profeta igy irt az Isten szolgajarol,aki nem kenyelemben, hanem az emberi let minden teruletere hajando volt elmenni, hogy megertsuk: O tenyleg tudja mit erzunk. Szemet szemert, fogat fogert, emberi eletet emberi eletert...az O eletet a mi eletunkerert.
Ha erted Istent, akkor nem erted ot igazan.
Íme nézd/sikeres lesz a szolgám! Felmagasztalt és fel van emelve magasra nagyon!
Jahve kifejezi, hogy mindaz, ami történt nem kudarc, hanem dicsőség. A Szolga tudta, hogy küldetésének jutalma lesz, önként vállalta . Nem a küldetés sikeressége, hanem annak teljesítése a cél. Bízhatott abban, hogy amilyen szörnyű volt, ami vele történt, olyan felmagasztalt lesz. Ahogyan a bemutatáskor, úgy most is nézzen minden szem rá, fel van emelve, középpontba van helyezve. A Szolga jegyeit (fenséges, dicső, magasztos) az Írás magára Istenre is alkalmazza, amikor világfelettiségét akarja kifejezni. A Szolga nem evilághoz tartozó, más dimenziókat testesít meg.
Mert akik iszonyodtak tőled sokan voltak, torz volt az arca, nem volt emberi kinézete, emberi alaktól távol állt.
Így bámulta őt sok nép, elnémították a királyok a szájukat, mert olyan történt, amire nem számítottak (amivel nem számoltak ők), nem láttak (még sohasem láttak), nem hallottak (még sohasem hallottak), és (most) megértették.
Amikor Jahve mintegy lerántja a leplet az eddig történtekről a hirtelen döbbenet elnémítja őket (Izraelt és a világot egyaránt). Csak szótlanul állnak, mint amikor Isten dicsősége elnémítja az ószövetség embereit. Ebben a csendben ismerhető (f)el az Isten. Helyrekerül az ember- Isten viszony és itt a szolga még súlyosabban az Istenhez tartozik. Ekkor látják Isten szemével a Szolgát és az eseményeket.
Ki hitte el és jelentette volna nekünk, hogy Adonáj erőssége jelentette ki magát neki (erejének relevatio- ja volt benne?)
Ha belegondolunk, hogy Mózest mire tartották a zsidók, akkor tudjuk csak igazán értelmezni, hogy mit jelent, hogy Isten kinyilatkoztatta magát, felfedte valóját a Szolgának. Mózes csak Isten dicsőségének egy részét árnyékban, rejtve láthatta. Igazi lényét meg sem kísérelte kifürkészni, hiszen úgy tartották, hogy élő ember nem láthatja meg az Istent. Az Írásokban Isten mindig rejtetten (Deus absconditus) jelenik meg, meg-megmutat magából egy szeletet, de „birtokolni”, megismerni Istent eddig nem lehetett. A Szolga egységbe kerül az Istennel. Az Ő ereje és hatalma, a Szolgáé lesz.
És felnőtt előttünk, mint hajtás, mint gyökér a száraz földből és olyan formája sem volt, sem a dicsősége nem látszott, sem a kinézete nem volt olyan, hogy kívánatos lett volna.
Az Ószövetség népe viszonyokban gondolkozott. Egy ember értéke, pozíciója a kapcsolataitól függött. Elhagyatott, gyökér a „száraz földből” meghatározás jelentette a társadalom peremén stagnáló személyt, aki szociálisan el/kizárt volt, így egyértelműen Isten büntetését hordozta (lehetett ragályos beteg a-betegség férfija?). Mindemellett az Ószövetség szerint az ember sorsát meghatározza a testi szépség (József, Dávid), Istentől megáldottság jele az. A hajtás szót több helyen Izraelre érti az írás. De Ézsaiás 11,10-ben a Messiásra alkalmazza. Már az első énekben kifejezi, hogy az anyaméhtől (hajtás, új kezdet, potenciális lehetőségek) le van foglalva a szolga, ami utal a prófétai vonásra, amikor is a próféta és a küldetés eggyé válik.
Megvetett volt és nem volt embere és a (türelem embere), szomorúság férfia és a betegségnek ismerője, és mint arcunk elől rejtőző utált volt és nem ismertük fel.
Arcunk elől rejtőző, mint a leprások . Mi sem néztünk rá , Ő sem ránk. Nem is foglalkoztunk vele, nem számoltunk vele, mint emberi lénnyel. Raphael Patai ír könyvében két elterjedt nézetről. Az egyik szerint a Messiás leprás lesz, a másik szerint koldus. mindkét kép egyedülálló, ha arra gondolunk, hogy a Jézus korabeli kép már erősen a sikeres és elismert vezér képét hordozta csak.
Valóban a betegségeinket Ő maga vitte és szomorúságunkat cipelte, és mi azt gondoltuk, hogy Isten érte utol és ragadta meg.
Mi a magunk útját jártuk, Ő az Isten útját, ami az volt, hogy a bűneinket, szenvedéseinket hordozza. Ez a gyógyulás forrása. Mint a kos, amit a pusztába engedtek cipelte, vitte el életünk negatív vonásait. És így jogosan nyújtottuk át Őt az Istennek, aki mintegy prédaként rávetette magát. ( Az erőszakos, rászabaduló, rátámadó Isten képe az Ószövetséget végigkíséri)
És ő profánná lett téve (át lett szúrva, szegezve) a mi vétkeink (hibáink) miatt és összetörve a bűneinktől, az ő csapása által lett shalomunk és gyógyulásunk, ő rendezte (korrigálta) ezeket.
A szent, az Istennek kiválasztott lett evilágivá téve, sőt ebben a világban is a legértéktelenebbé. Át lett szúrva, meg lett sebesítve, ami ezen túl megakadályozná, hogy Isten színe elé kerüljön. Egy személy elvitte az összes Istentől elválasztó dolgot és így a teljes Shalom, jólét, béke, teljesség, bekövetkezhet. Az igazi Sabbath, a pihenő napja, az Új teremtés új kezdet, beteljesedés. A kép paradoxona a sebek általi gyógyulás . Az önfeláldozás.
Az egész nyájunk tévelygett (egy emberként) fordult az útra (mindenki a maga útjára tért), és Isten őt támadta összes bűnünkért.
Rátámadt. Attack, váratlan, ki nem számított támadás, rajtaütés. Ha tudsz róla, hogy közeleg, akkor sem tudod mikor. Mintha eddig Isten mintegy a tenyerével gátat szabott volna a bűnök áradatának. Mintegy védőgátként, mert tudja, hogy ha nem lépne közbe, akkor rázúdulna az egész az emberiségre és egyetlen élő sem maradna. Most ez a bűnöktől feszülő kéz felemelkedik és egy csatornába, szabadon kiereszti az erőtömeget. A Szolga kiszolgáltatottan, mint amikor termeszeket engednek egy emberre egy pillanat alatt azok uralma és pusztítása alá kerül. A bűnök, mintha élő paraziták lennének „falják fel” a Szolgát.
Őt sújtotta ő pedig válaszként (sebzettként) nem nyitotta ki száját, mint a bárány, amikor vágóhídra viszik, mint a juh, néma volt, miközben mintha nyírnák (cut off-levágják) és nem nyitotta ki száját. Fogságból és ítéletből vitte el a generációja. Meditál: levágatott az élők földéből a nép vétke miatt érte a csapás.
A Szolga meditál, egyedül bízni tud, hogy volt értelme annak, hogy a küldetését végigvitte. Mint ahogy a nyírásnál itt is levágattatásról van szó. ettől a nemzedékkel nincsen és nem lesz kapcsolata. Visszatér az egyedüli Istennel való kapcsolatába.
És sírja a gonoszoké, nem olyan a halála, mint a gazdagoké, pedig nem tett rosszat, nem volt szájában hazugság.
És (de) Istennek kedve telt abban (lehajolt), hogy átszúrja és beteggé tegye, ha bűnné is tette, odaadja (zalog, valtsag)- ként nefes- et látni fogja utódait, napjait meghosszabbítja és tetszik neki, hogy általa gazdagítson.
Isten lehajolt és Ő áldozta fel/szúrta át a Szolgáját, minden, ami történik, az Ő akarata szerint van (ez ugyanolyan abszurd Izrael számára, mint az, hogy Isten a pogány népeket használja fel akarata teljesítésére). Emberi kezek által dolgozik, és nem akadályozza meg, mert a küldetés céljához ért, most csúcsosodik ki. Életereje életet ad az embereknek és Ő maga az isteni Shalom-ba tér meg, ahol bőség, elismerés, nyugalom veszi körül.
Lelkének (életének) munkájától/gondjaitól (-megszabadulva …eredményéből) látni fogja őket és ültetve lesz (hatalom). Igazakat igazít meg az ő ismeretében, és szolgám cipeli büntetésüket.Ezért járatom őt a nagyok és nemesek között és prédát osztok neki, mert nefes-ét halálra adta, bűnösök közé számoltatott és ő maga hordozta, vitte mindenki bűnét,a bűnök őt támadták meg.
Közvetlenül nem beszél a szolga feltámasztásáról. Boldog és beteljesedett életet ír le neki=Isten áldása. Ő, aki zsákmány volt zsákmányból részesül. A jutalmát megkapja. Hordozta, cipelte a bűnök súlyát, a bűnök őt támadják meg (!). Az egyensúly és béke helyreáll. A földön a bűnök elvétele igazi shalomot eredményez, és a Szolga is a maga Shalomját élvezi , mintegy jutalmat.
Ha elolvassuk a szolga élettörténetét és Krisztusra értelmezzük, akkor azonnal eltűnik előlünk a romantikus passiókép, amint egy gyönyörű vörös vércsepp gördül le Krisztus mozdulatlan arcán. Deutero Ézsaiás írása visszaránt bennünket a véres valóságba. Ahogyan Luther is ír a kereszt és a dicsőség teológusa kapcsolatáról itt egyértelműen a kereszt teológusa szemlélet jelenik meg. A világot reálisan látjuk. A bűn súlyos, a vétek megtorlást kíván, a büntetés fájdalommal, kitaszítottsággal jár. A szolga nem belibben a képbe és méltóságteljesen, diadallal úgymond felteszi az „i”-re a pontot, hanem teljes lényével elszenvedi Isten akaratát. Isten-tudata, Istennel való kapcsolata erősíti meg abban, hogy a küldetésének célja van. Az emberek bűne, betegsége és mindaz, ami elválasztja őket Istentől sehogy máshogy nem tüntethető el. Jutalma és sikeressége nem az emberek elismerése és azonnali felismerése lesz, hanem az, hogy Isten kárpótolja a szenvedésért. Valóságos szenvedés után valóságos shalom jön számára.
Keresztre feszitettek, felszurtak, mit lepket egy parafatablara. Ami Istenbol megfoghato volt megkinoztak es fogva tartottak. Csak azt nem tudtak, hogy ahogy a lepke halalaval nem szuntetik meg a repules, a szabadsag,a szinek es a napsutes letet, ugy az ember Jezus halalaval sem tudtak megszuntetni az Isten mindehatosagat, szeretetet es jelenletet.
2011. március 16., szerda
A Lenten wish
In this Lenten season help us to take Isaiah words seriously.
The true fast is: to loose the chains of injustice
and untie the cords of the yoke,
to set the oppressed free
and break every yoke
To share our food with the hungry
and to provide the poor wanderer with shelter—
to clothe the naked ,
and not to turn away.
We pray for faith renewed, for hope restored and for love refreshed, not just by giving up the easy things, but by doing acts of love.
May we all have a God guided Lent!
2010. október 31., vasárnap
Szél-jegyzet a reformációhoz…
A Lélek olyan, mint a Szél. Nem tudod, honnan jön és hová megy, csak érzed, hogy jelen volt.
Nem tudták honnan jött, nem tudták hova tart a Lélek szele, de tudták, hogy ott van. A reformáció, ami nem csak 1526 körül Luther korában, hanem sokszor előtte és utána is megtörtént a Szentlélek ünnepe. A Lélek ünnepe, mert: hála legyen Istennek, hogy akkor Luther nem állt ellen a kísértésnek, nem lett újabb Jónás, és nem menekült el az ellenkező irányba,hanem engedett a Léleknek, ami hajtotta valamerre.A Lélek ünnepe, mert ő ott és akkor engedett az Isten indításának és lépett. És így köszönöm neked Istenem azt a sok embert, vezetőket és „egyszerű” hívő embereket, akik megértették mit kérsz tőlük és nem engedve az események hevének megpróbáltak józanok maradni. Nem az események szele, hanem a Te Szentlelked sodorta őket. Honnan jött? Hová tartott? Akkor ők ott nem tudták. Bárcsak mi is ilyenek lennénk!
Tudjuk a reformáció kezdeteinek történetét, ismerjük Luthert és örülünk a lefordított Bibliának. De ez csak másodlagosan történelem, Luther tisztelet és egy rendkívüli kulturális - irodalmi momentum.
A reformáció által Isten elsődlegesen a nagykorú kereszténységre hívja el az embert.
1. Arra, hogy ne más határozza meg, hogy ki és milyen Isten is Ő, hanem legyünk olyan kapcsolatban Vele, hogy mi magunk vonjuk le ezeket a következtetéseket. A cél, hogy újból olyan közel kerüljünk Hozzá, hogy Szentlelke által őt igazán megismerjük. Így ahogy halad az idő, mint bármely emberi kapcsolatban egyre többet tudjunk róla és így már senki se tudjon minket becsapni. Ez pont olyan, mint amikor valaki valamit állt egy barátunkról és tudjuk, TUDJUK, hogy itt valami félreértésnek kell lennie. Luther korára pedig már igen-igen furcsa pletykák terjengtek Istenről (mint ahogy mostanában is), de kevesen tudták és érezték, hogy itt csak valami tévedés lehet. A bibliafordítás, a kitűzött tételek, az újrafogalmazott tanítás mind ennek a visszaindításnak az eszközei.
2. És arra, hogy megismerjük, az ő szemével lássuk magunkat, barátainkat, családunkat és az ismeretlen szomszédot. A világ kisebb és nagyobb eseményeit. Meglássuk saját szemünkkel az Isten tervét, munkáját (Isten országát) a látható dolgokban és így részesei legyünk annak. Újból belekerüljünk a Lélek sodrásába és aktív résztvevői legyünk a világnak, amit ő teremtett, tart fent, és aminek elejét és végét is Ő tartja kézben.
Így vitte őket a Lélek közelebb az alapigazságokhoz.
A mai emlékeztető (reformáció ünnepe) emlékeztessen bennünket, hogy ki is Ő.A Szentháromság: Atya, Jézus és a Lélek. És ezt kérdezd meg Tőle személyesen: hangosan imádkozva vagy csendben ülve, gondolkodva; a Biblia sorai között böngészve vagy róla szóló énekeket hümmögve. Istentiszteleten prédikációt, tanítást hallgatva vagy séta közben az utcán figyelve az embereket. És a szél fújni fog, és nem fogjuk tudni honnan jött és hová megy, de egy biztos: mindig közelebb Istenhez.
Nem tudták honnan jött, nem tudták hova tart a Lélek szele, de tudták, hogy ott van. A reformáció, ami nem csak 1526 körül Luther korában, hanem sokszor előtte és utána is megtörtént a Szentlélek ünnepe. A Lélek ünnepe, mert: hála legyen Istennek, hogy akkor Luther nem állt ellen a kísértésnek, nem lett újabb Jónás, és nem menekült el az ellenkező irányba,hanem engedett a Léleknek, ami hajtotta valamerre.A Lélek ünnepe, mert ő ott és akkor engedett az Isten indításának és lépett. És így köszönöm neked Istenem azt a sok embert, vezetőket és „egyszerű” hívő embereket, akik megértették mit kérsz tőlük és nem engedve az események hevének megpróbáltak józanok maradni. Nem az események szele, hanem a Te Szentlelked sodorta őket. Honnan jött? Hová tartott? Akkor ők ott nem tudták. Bárcsak mi is ilyenek lennénk!
Tudjuk a reformáció kezdeteinek történetét, ismerjük Luthert és örülünk a lefordított Bibliának. De ez csak másodlagosan történelem, Luther tisztelet és egy rendkívüli kulturális - irodalmi momentum.
A reformáció által Isten elsődlegesen a nagykorú kereszténységre hívja el az embert.
1. Arra, hogy ne más határozza meg, hogy ki és milyen Isten is Ő, hanem legyünk olyan kapcsolatban Vele, hogy mi magunk vonjuk le ezeket a következtetéseket. A cél, hogy újból olyan közel kerüljünk Hozzá, hogy Szentlelke által őt igazán megismerjük. Így ahogy halad az idő, mint bármely emberi kapcsolatban egyre többet tudjunk róla és így már senki se tudjon minket becsapni. Ez pont olyan, mint amikor valaki valamit állt egy barátunkról és tudjuk, TUDJUK, hogy itt valami félreértésnek kell lennie. Luther korára pedig már igen-igen furcsa pletykák terjengtek Istenről (mint ahogy mostanában is), de kevesen tudták és érezték, hogy itt csak valami tévedés lehet. A bibliafordítás, a kitűzött tételek, az újrafogalmazott tanítás mind ennek a visszaindításnak az eszközei.
2. És arra, hogy megismerjük, az ő szemével lássuk magunkat, barátainkat, családunkat és az ismeretlen szomszédot. A világ kisebb és nagyobb eseményeit. Meglássuk saját szemünkkel az Isten tervét, munkáját (Isten országát) a látható dolgokban és így részesei legyünk annak. Újból belekerüljünk a Lélek sodrásába és aktív résztvevői legyünk a világnak, amit ő teremtett, tart fent, és aminek elejét és végét is Ő tartja kézben.
Így vitte őket a Lélek közelebb az alapigazságokhoz.
A mai emlékeztető (reformáció ünnepe) emlékeztessen bennünket, hogy ki is Ő.A Szentháromság: Atya, Jézus és a Lélek. És ezt kérdezd meg Tőle személyesen: hangosan imádkozva vagy csendben ülve, gondolkodva; a Biblia sorai között böngészve vagy róla szóló énekeket hümmögve. Istentiszteleten prédikációt, tanítást hallgatva vagy séta közben az utcán figyelve az embereket. És a szél fújni fog, és nem fogjuk tudni honnan jött és hová megy, de egy biztos: mindig közelebb Istenhez.
2010. május 23., vasárnap
I ,as Influent. The word for Pentecost today
I ,as Influent. The word for Pentecost today.
Footnotes to pentecost and today’s sermon at the Methodist church in Budapest,Feketeerő sor
Today I woke up with the feeling: this is the day, this must be the day, this is really the day that the Lord has made. Something will happen today. Somehting must happen today. Something powerful, Pentecost must come with wind,red, fire,power.Maybe even God will show up today, maybe this is the day when Jesus will return. What a good timing it would be! On the day when his people gather together, when life is renewed by the Spirit. I love it! I wanna feel sunshine on my skin, see people hugging each other, sharing meal. All christians in all congregations. I wanna see people amazed by us christians, when they realize: we have something they don’t have and we are willing to share it. And what a great thing it would be when they get shocked to look at them and recite Paul’s words:” Vegyétek ezt tudomásul” which in the Hungarian translation means: you better get use to it!You better get use to it this is what God made of us.
„ Then Peter stood up with the Eleven, raised his …..When the people heard this, they were cut to the heart and said to Peter and the other apostles, "Brothers, what shall we do?"
People who were influenced will influence people.
Before the day of Pentecost came Jesus’ desciples were strong when he was with them, when people welcomed them.In those situations they felt balanced and strong. Sometimes they were weak heartened,confused,inferior when they were left alone, when they were rejected. When they stood in front of influential people they chickened out.They were influenced by the people,events surrounding them. You cannot condemn them. They are just like you and me. Have you ever felt that you change when certain people are around you? When you wanted to stick to something, but you change your opinion, behavior , your words or how you say it when it comes time to do it?And you don’t like it.You don’t wanna be influenced, blowing with the wind.You want to be strong, self conscious, balanced.
If so, you need the Spirit. The Spirit of the Lord comes and people who were afraid to be themselves got enpowered and strengthen. They stand up no matter what people might think, what people might do to them, what consequences they acts might bring upon them. They do, say what they know is right . They get their spine back. They stand up, straighten up and lift their heads up.
If you need it as I do just ask. Just ask and it will be given to you. Pray and wait and be a part of a church. We are just like they were. If God gave his Spirit to them, why would he hold it back from us? Why would he hold it back from you? You really think God does not love you this much? Be sure: He does.
„ And people heard them talking in their mother tongue”
As the pastor said today there is a much deeper meaning in these words than we might think first. They heard these words about Jesus not just on the way they understood it. They all shared the knowledge of Aram, but this was not the way how God wanted to reach them.They heard them talking on their Mother tongue. The language which is the closest to their hearts. When the words reach not only their minds, but their hearts, as well. How they feel and taste the words. We sometimes say that the two people speak each other’s language. We know what we mean. Not that there are no language barriers, but we know that they know how to talk to each other in the way the other will clearly understand what the other want to share.
And this is how it works when the Spirit comes. When we want to share something about ourselves, our life ,our faith. if we ask the Spirit and we live in the Sprit people won’t twist our words, they won’t misunderstand us. We will reach them and they will reach back. The Spirit helps us to find the way to each other. This is how the Spirit makes us one. One church.
We need you, oh, Spirit! We need you to be ourselves. We need you heal us as people and us a family. We want to dance , be strong,love each other . We want to taste and see how good you are oh,Lord,more than we do now. Thank you for finding ways to us always,you find words to reach us. You find our mother tongue language in which you speak to our hearts. Thank you for the moments when we feel we are really one family. We ar grateful for those moments when we hardly found words, but we were understood.We thank you that you always understand us.
*I dream about a day when on pentecost day we go to refugee camps and read the gospel and the pentecost story in their mother tongue language and we share the eucharist. I run out of words when I think about this : what a powerful, spiritful time it would be.
2010. április 1., csütörtök
Walking on the road to Jerusalem
This is the first line of the song without I have no Holy week. I heard it first before I became Christian. I used to go just for fun to a bible study only to practice my English. One of the people who led it was my former English teacher. As one of the exercises we had to listen to this song (the writer & singer is Ray Boltz...) and fill out on a sheet of paper the missing words. I had no clue at that time that I miss more in my life than those missing words. About a year later I started to walk my life with my Master and fill my life with his gifts, but most of all with his presence. Since than I try to follow Him and since than this song follows me.Since than I can say I really live.
This song tells a story of a Jewish father who is going with his kids to the biggest festival, a real fiesta of the time to Jerusalem-to celebrate Pesach (passover). To the Holy city, where all who believe in Jahve longs to enter. To the place, to the centre where Adonaj is so present as nowhere else on this Earth. They are planning this trip since the last time they left Jerusalem and they prepare for the long journey and for the big fiest. They put the clean clothes and scraves into their bag, food and water of course and cups to drink. They brought as the most important element of their coming the lamb. The little, young lamb that became their gift to God for themselves, for their sins. They are entering those gates to meet the long ago seen friends and relatives.Hugs, songs, dance, laughter and something else is filling the air. It is full of energy: maybe the presence of the Most High.It felt as if they would have arrived to the very heart of this world.The crowed is pulsing and centered around the temple,walking in waves in one rhythm. But they experience something different this time. This is not what they have expected: Just listen to the story (song below).
http://www.youtube.com/watch?v=H5H6tv4IUss&feature=related
I don't understand God why this was the only way to make us free. If I were God I would pick another way. But I am not God and if God picked this way it meant this was the only way to save us. He does not like death. He does not like pain. He does not like suffering. These are the things which won't be in heaven (Revelations) If he let Jesus die and have this kind of death it means there was no other way. Why? I have no clue. It will be among those questions which are on my list and will be asked when I get to heaven.
Until that time let us accept what God has done for us and thank him that he did not say finally: sorry it is too much for saving me and you or it is not worth it.
May this Holy week and Easter come to you by fulfilling your life with the most precious gift of all: God, Our Master,the Lamb.
2009. december 29., kedd
The Season
Open hours at Christmastime: extended hours on weekends from 8.00am to 8.00pm
Do you know what I would like to notice once?
Open hours at Christmastime: from 8.00am to 8.00pm. MAXIMUM.
This would make the Christmas season a real celebration,rest and preparation. So the family members would not get tempted to spend hours with window shopping and searching for good goodies on special sales.
This way the employees would be free from work and could spend time at home taking care of themselves and enjoy fellowship with family & friends.
This would make the season The Season.
Do you know what I would like to notice once?
Open hours at Christmastime: from 8.00am to 8.00pm. MAXIMUM.
This would make the Christmas season a real celebration,rest and preparation. So the family members would not get tempted to spend hours with window shopping and searching for good goodies on special sales.
This way the employees would be free from work and could spend time at home taking care of themselves and enjoy fellowship with family & friends.
This would make the season The Season.
karácsonyi nyitvatartás
Ünnepi nyitvatartás:
Meghosszabbított órákkal karácsonyig hétvégenként 8.00-tól 20.00-ig.
Tudjátok mit szeretnék egyszer látni?
Ünnepi nyitvatartás: 8.00-9.00. MAXIMUM.
Hogy az ünnep mindenkinek ünnep legyen. Hogy a nyitva tartó üzetek ne vonják el a családtól a családtagokat csábító kirakatokkal és árkedvezményekkel. Hogy az eladók otthon tölthessék ezt az időt ahelyett, hogy árufeltöltésel telne el a délelőtt-délutánjuk.
Meghosszabbított órákkal karácsonyig hétvégenként 8.00-tól 20.00-ig.
Tudjátok mit szeretnék egyszer látni?
Ünnepi nyitvatartás: 8.00-9.00. MAXIMUM.
Hogy az ünnep mindenkinek ünnep legyen. Hogy a nyitva tartó üzetek ne vonják el a családtól a családtagokat csábító kirakatokkal és árkedvezményekkel. Hogy az eladók otthon tölthessék ezt az időt ahelyett, hogy árufeltöltésel telne el a délelőtt-délutánjuk.
2008. november 30., vasárnap
It has started!!!
Yes!I almost could not wait to get to the Advent season.No, not to reach the next wave of shopping craziness,but to enjoy it finally not in the midst of traveling.When I was in the States Xmas meant traveling, packing, airport waiting room for me.Now I am staying in one place.Studying in the same school.Working in the same job.A little sattle down feeling.
So,I decided to finally take charge of my rythm of life.I try to breathe in the same pace as the nature does.This Advent will start on the first Sunday of the official Advent.Not earlier.No checking out early xmas sales.No buying postcards.Not even writing a Xmas to-do-list or buying presents in advance.And the most weird decision:I won't buy not even a piece of tangarine, orange or banana, cos it meant xmas for me.I decided to keep the fall decoration up to this very day-yesterday.And hold the pouring Xmas symbols back out of my life.
SO as a praud and excited child yesterday evening I started to clear out the fall decoration ,way out of my room.No more colorful leaves.Finally it is time to prepare for the big waiting season,the time of expectations which can reach the sky.When I can quote day by day the final words of revelation:"Come Lord Jesus, come" and everybody says:"Amen!".
TODAY.FIRST DAY OF ADVENT.
Nothing is ready.I don't even have a wreath.Just 4 simple, white tea candles.Which I put into the middle of the now-cleared table in my room.And it seems perfect.No rush.
Yes!I almost could not wait to get to the Advent season.No, not to reach the next wave of shopping craziness,but to enjoy it finally not in the midst of traveling.When I was in the States Xmas meant traveling, packing, airport waiting room for me.Now I am staying in one place.Studying in the same school.Working in the same job.A little sattle down feeling.
So,I decided to finally take charge of my rythm of life.I try to breathe in the same pace as the nature does.This Advent will start on the first Sunday of the official Advent.Not earlier.No checking out early xmas sales.No buying postcards.Not even writing a Xmas to-do-list or buying presents in advance.And the most weird decision:I won't buy not even a piece of tangarine, orange or banana, cos it meant xmas for me.I decided to keep the fall decoration up to this very day-yesterday.And hold the pouring Xmas symbols back out of my life.
SO as a praud and excited child yesterday evening I started to clear out the fall decoration ,way out of my room.No more colorful leaves.Finally it is time to prepare for the big waiting season,the time of expectations which can reach the sky.When I can quote day by day the final words of revelation:"Come Lord Jesus, come" and everybody says:"Amen!".
TODAY.FIRST DAY OF ADVENT.
Nothing is ready.I don't even have a wreath.Just 4 simple, white tea candles.Which I put into the middle of the now-cleared table in my room.And it seems perfect.No rush.
Végre Advent!
Az elmúlt években minden összecsúszott és mire Adventhez érkeztünk már csak arra eszméltem fel, hogy Karácsony van. Ez főleg azért is volt, mert mikor kint voltam Chicago-ban karácsonyra mindig hazajöttem.Így aztán december eleje utolsó dolgozatokat, programról programra való rohangálást,pakolást és reptéri várakozást jeletett.Ott már szinte egymást érte a Halloween, Thanksgiving és a nagy Adventi vásárlási roham.Hálaadás utáni vasárnap a főutcán (Magnificent Mile) egy jelképes mozdulattal felkapcsolták a több (nem tudom mennyi) izzóból álló fényfüzéreket és mire az utolsó égő is világítani kezdett már december 24.-e volt.Na jó, ez egy kicsit túlzás...de nem nagyon.(egy másik bejegyzésen talán amjd erről is írok).
Most azonban más. Nem kell repülnöm,nem váltottam munkahelyet, az iskolám is a régi és végre szociális életet is elkezdtem élni (pl. barátok látogatása,kultúrális programok).
Szóval eldöntöttem:ebben az évben igazi szankciókat vezetek be.Adventig nincs karácsonyi dekoráció, ellenállok minden olyan kísértésnek, amit a gyönyörűen feldíszített kirakatok és a karácsony előtti leárazások ajánlanak, nincs képeslap vásárlás, nem veszek mandarint, narancsot és banánt (!ez már szélsőséges,tudom!!!!) és még listát sem írok a karácsonyi tennivalókról.Próbálkozok együtt élni az idővel.
Így aztán tegnap ,mint valami óvodás,óriási örömmel csomagoltam el az őszi dekoráció még fennmaradt darabjait.Koszorúm nincs,azzal elcsúsztam.De 4 darab doboz aljáról felkutatott teamécsest azért kitettem az lecsupaszított asztalra.Így is jó. Nagyon jó.
Az elmúlt években minden összecsúszott és mire Adventhez érkeztünk már csak arra eszméltem fel, hogy Karácsony van. Ez főleg azért is volt, mert mikor kint voltam Chicago-ban karácsonyra mindig hazajöttem.Így aztán december eleje utolsó dolgozatokat, programról programra való rohangálást,pakolást és reptéri várakozást jeletett.Ott már szinte egymást érte a Halloween, Thanksgiving és a nagy Adventi vásárlási roham.Hálaadás utáni vasárnap a főutcán (Magnificent Mile) egy jelképes mozdulattal felkapcsolták a több (nem tudom mennyi) izzóból álló fényfüzéreket és mire az utolsó égő is világítani kezdett már december 24.-e volt.Na jó, ez egy kicsit túlzás...de nem nagyon.(egy másik bejegyzésen talán amjd erről is írok).
Most azonban más. Nem kell repülnöm,nem váltottam munkahelyet, az iskolám is a régi és végre szociális életet is elkezdtem élni (pl. barátok látogatása,kultúrális programok).
Szóval eldöntöttem:ebben az évben igazi szankciókat vezetek be.Adventig nincs karácsonyi dekoráció, ellenállok minden olyan kísértésnek, amit a gyönyörűen feldíszített kirakatok és a karácsony előtti leárazások ajánlanak, nincs képeslap vásárlás, nem veszek mandarint, narancsot és banánt (!ez már szélsőséges,tudom!!!!) és még listát sem írok a karácsonyi tennivalókról.Próbálkozok együtt élni az idővel.
Így aztán tegnap ,mint valami óvodás,óriási örömmel csomagoltam el az őszi dekoráció még fennmaradt darabjait.Koszorúm nincs,azzal elcsúsztam.De 4 darab doboz aljáról felkutatott teamécsest azért kitettem az lecsupaszított asztalra.Így is jó. Nagyon jó.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)