Powered By Blogger

2009. november 23., hétfő

Én vagyok én, vagy Te?vagy H(Ő) ?


Lukács evangéliuma 4. fejezet 16-20 versig
Amikor Názáretbe ment, ahol felnevelkedett, szokása szerint bement szombat napján a zsinagógába, és felállt felolvasni.Odanyújtották neki Ézsaiás próféta könyvét, ő pedig kinyitotta a könyvet, és megkereste azt a helyet, ahol ez van megírva:"Az Úr Lelke van énrajtam, mivel felkent engem, hogy evangéliumot hirdessek a szegényeknek; azért küldött el, hogy a szabadulást hirdessem a foglyoknak, és a vakoknak szemük megnyílását; hogy szabadon bocsássam a megkínzottakat,és hirdessem az Úr kedves esztendejét."
Ekkor összegöngyölítve a könyvtekercset, átadta a szolgának, és leült. A zsinagógában mindenkinek a szeme rajta függött.ő pedig szólni kezdett hozzájuk: "Ma teljesedett be ez az írás fületek hallatára." Mindnyájan egyetértettek vele, majd elcsodálkoztak azon, hogy a kegyelem igéit hirdeti, és azt kérdezgették: "Nemde a József fia ez?"




Akkor Názáretbe mentél, ahol felnevelkedtél.Ahol ismerős érzés fogott el,amikor a város határába értél. Sóhajtottál-e egy nagyot, hogy végre otthon vagy, vagy már más szemmel néztél a helyre? Ahol ismerted az utcákat, az embereket, ahol tudod hol mit lehet kapni és bár változnak az idők, mégis mintha minden ugyanolyan lenne. Eszedbe jutott-e hogy gyerekkorodban itt és itt mit játszottatok, nevek, arcok: vajon most Ő mit csinálhat, vajon XY él-e még? Vajon hogy fogadnak 3 év után? Hiszen a híred terjed már arrafelé. Hol lehet anyád és testvéreid? Megvan-e még a hely, ahol aludtál egykor vagy már más alszik ott?Vagy Istenként ezek a kérdésed fel sem vetődtek?
Szokásod szerint bementél a zsinagógába szombaton, és már más érzésekkel, kiegyensített derékkal, határozottan, felnőttként álltál ki a felolvasásra.Az Ézsaiás tekercset adták oda neked. Te nem csak kinyitottad és ahol kinyílt olvastad, hanem kerestél benne egy helyet.
Végül ezt felolvastad:
"Ego Eimi,akit az Úr lelke betöltött,akit vártatok,
az Ő küldötte vagyok,
Ő kent fel engem, mint egykor a királyokat.
Senki sem kérdőjelezheti meg, senki sem veheti el tőlem.
Azt a szolgálatot bízta rám, hogy a jó hírt hozzam a szegényeknek,
elküldött, hogy szabadulást mondjak a foglyoknak,
a vakok látóvá legyenek a szó, az ige által,
akit kínoznak és szendved,az végre szabad legyen és végetérjenek a kínjai
és hogy hirdessem az Úr- a te- kedves esztendejét."

De mit jelent ez Uram? Az ige,a kimondott evangélium, szabadító szó által eljön a Te kedves esztendőd...a Jubileum éve? Amikor új lappal kezd mindenki, szabadon?
Összehajtottad a tekercset,átadtad a szolgának és leültél.
Csend,mindenki arra vár,hogy megszólalj.
Kiváncsian nézik mi lett a cserebogárból,milyen új tudományod van,mit tanultál.
És kiváncsian hallgatnak mit takar a felolvasott ige.
És te azt mondod:
Ha megakarod érteni az irást nézz rám!Ha megakarsz érteni engem olvasd az Irást!Én és az ige egyek vagyunk.Ma teljesedett be ez az írás - ma érte el célját. Eddig csak meditáltatok ezen: vajon milyen lesz majd akiről ez szól?Jól nézzétek meg!Így néz ki, mint én.Ime én vagyok az, ez az én identitásom.Itt vagyok!
Most már hogy fény derült a titokra örülj, örvendj,eljött a jubileum, a felhőtlen ünneplés ideje!

S akkor azt várnám istenkáromlóként megkövezzenek. A farizeusok megszaggassák ruháikat, a nép meg bolondnak nézzen és igen bátornak, hogy nem félsz a következményektől, ha ilyeneket jelentesz ki magadról. De nem. Az írás azt mondja, hogy a hallgatóság egyetértett. A te önazonosságod összhangban került a rólad alkotott képpel és pozícióval. ok. Te vagy az. És csodálkoznak, hogy a kegyelem igéit hirdeted.A bűnöktől szabadulást,amit a papok is csak tisztulások, áldozatok után mernek kimondani. Itt az idő, a Jubileum éve!És te, megszakítod ezt, beleszólsz az időbe: kairosz.Akárhol is tartunk a naptárban. Hajtsátok oda a naptárt. Rendezzétek a sorokat és vígadjunk és örüljünk felszabadultan. És kérdezgetik: nem ez a József,az ács fia? És továbblépnek.Lehet, de most már más minőségben van itt.Kész.Punktum.Pont.

Az ördög azt kérdezi Jézustól a kisértéstörténetben: ha valóban Te vagy az Isten fia.... ha valóban tudod ki vagy...bizonyitsd be, támaszd alá!De annak,aki tudja ki Ő, nincs szüksége bizonyitgatásokra. Védekezésre. Mások elismerésére, felismerésére.
Tudod, hogy Te ki vagy? Tudom, hogy én ki vagyok?Vajon van-e olyan mély identitástudatom, mint Jézusnak volt.Vajon nem nézek-e másokra, hogy beazonositsanak. Vajon nem nézek-e magamra:úristen, ezt soha nem godoltam volna magamról!Mi a nyavalyát keresek én itt?Mi az én feladatom,merre megyek,mi az én küldetésem,amit ha megtalálok,akkor teletöltve érzem magam.A helyemen.Mint Jézus a felolvasó pultnál azon a napon.
És az ördög kérdéseire azt mondja Jézus: Tudod mit, ördög,ha téged tényleg foglalkoztat,hogy én vagyok-e én,akkor törd a fejed ezen egyedül.
Én nem szállok ebbe bele,mert tudom ki vagyok.
Na, milyen vitázni vitapartner nélkül?


*Tudom-e, hogy az, ha Jézust tartom Uramnak és Istenemnek,akkor azt jelenti, hogy Isten gyermeke vagyok,ami egyenlő azzal, hogy ha nem is tudom a választ a ki vagyok kérdésre,akkor is azt jelenti, hogy csak keressek tovább, mert Istennek van válasza rá(m).Valakinek teremtett, valami céllal, valamilyen személyiséggel.Just keep goin'-keress tovább!

Nincsenek megjegyzések: