Az Örökkévaló szolgája

Tudom mit erzel.
Hanyszor hallottuk ezt a mondatot es tudtuk fogalma sincs az illetonek min megyunk keresztul.
Tudom mit erzel.
Hanyszor hallottuk es tudtuk meg ha ismer is bennunket lehetetlen, hogy aterezze.
Tudom mit erzel.
Es nehanyszor tudtuk, hogy a masik tenyleg tudja mit erzunk.
Amikor egy asszony a gyermeke elvesztese utan beszel egy masikkal,aki nem reg temette el a sajatja.Amikor a frissen hazasodott osztja meg oromet egy masik boldog hazassagban elovel. Amikor egy valason tulesett onti ki lelket egy masik elvaltnak vagy amikor egy regota munkanelkuli talakozik egy masik emberrel,aki nem talal munkat, pedig keres. Amikor megszuletik a gyermeke egy parnak es a melletuk allo par szemebe nez szavak nelkul is tudjak, hogy ugyanazt az orormot erzik.

Tudom mit erzel.
Ma Nagypenteken, mi keresztenyek megemlekezunk arrol, hogy Jezus elment odaaig, hogy az emberlet melysegeit-magassagait megjarva elmondhatja: tudom, mit erzel. Es O tenyleg tudja. Megszuletett es hangos sirassal erkezett a foldre. Tudta mit jelent ehesnek-szomjasnak lenni. Tudta mit jelent baratokat szerezni es elvesziteni.Tudja mit jelent, ha meghal egy baratod.Tudja mit jelent,amikor kivulallonak erzed magad a sajat csaladodban.
Tudta, hogy az eskuvo borral es tanccal jar es orult a par oromenek. tudja mit jelentet racsodalkozni a teremtett vilagra. Tudta mit jelent hiresnek lenni, es azt, hogy ezzel egyutt jar, hogy lesznek,akik utaljak ot. Tudta mit jelent kinvallatast elszenvedni, nevetsegesse lenni,elfaradni es megtantorodni.
Es tudta, tudja mekkora fajdalmat kepes elviselni az ember mielott meghal.
Ma Nagypenteken, mi keresztenyek megemlekezunk arrol, hogy Jezust, a megtestesult Istent megoltek a kor legkegyetlenebb halalaval: keresztre feszitettek.


Ezsaias profeta igy irt az Isten szolgajarol,aki nem kenyelemben, hanem az emberi let minden teruletere hajando volt elmenni, hogy megertsuk: O tenyleg tudja mit erzunk. Szemet szemert, fogat fogert, emberi eletet emberi eletert...az O eletet a mi eletunkerert.
Ha erted Istent, akkor nem erted ot igazan.

Íme nézd/sikeres lesz a szolgám! Felmagasztalt és fel van emelve magasra nagyon!
Jahve kifejezi, hogy mindaz, ami történt nem kudarc, hanem dicsőség. A Szolga tudta, hogy küldetésének jutalma lesz, önként vállalta . Nem a küldetés sikeressége, hanem annak teljesítése a cél. Bízhatott abban, hogy amilyen szörnyű volt, ami vele történt, olyan felmagasztalt lesz. Ahogyan a bemutatáskor, úgy most is nézzen minden szem rá, fel van emelve, középpontba van helyezve. A Szolga jegyeit (fenséges, dicső, magasztos) az Írás magára Istenre is alkalmazza, amikor világfelettiségét akarja kifejezni. A Szolga nem evilághoz tartozó, más dimenziókat testesít meg.

Mert akik iszonyodtak tőled sokan voltak, torz volt az arca, nem volt emberi kinézete, emberi alaktól távol állt.
Így bámulta őt sok nép, elnémították a királyok a szájukat, mert olyan történt, amire nem számítottak (amivel nem számoltak ők), nem láttak (még sohasem láttak), nem hallottak (még sohasem hallottak), és (most) megértették.
Amikor Jahve mintegy lerántja a leplet az eddig történtekről a hirtelen döbbenet elnémítja őket (Izraelt és a világot egyaránt). Csak szótlanul állnak, mint amikor Isten dicsősége elnémítja az ószövetség embereit. Ebben a csendben ismerhető (f)el az Isten. Helyrekerül az ember- Isten viszony és itt a szolga még súlyosabban az Istenhez tartozik. Ekkor látják Isten szemével a Szolgát és az eseményeket.

Ki hitte el és jelentette volna nekünk, hogy Adonáj erőssége jelentette ki magát neki (erejének relevatio- ja volt benne?)
Ha belegondolunk, hogy Mózest mire tartották a zsidók, akkor tudjuk csak igazán értelmezni, hogy mit jelent, hogy Isten kinyilatkoztatta magát, felfedte valóját a Szolgának. Mózes csak Isten dicsőségének egy részét árnyékban, rejtve láthatta. Igazi lényét meg sem kísérelte kifürkészni, hiszen úgy tartották, hogy élő ember nem láthatja meg az Istent. Az Írásokban Isten mindig rejtetten (Deus absconditus) jelenik meg, meg-megmutat magából egy szeletet, de „birtokolni”, megismerni Istent eddig nem lehetett. A Szolga egységbe kerül az Istennel. Az Ő ereje és hatalma, a Szolgáé lesz.

És felnőtt előttünk, mint hajtás, mint gyökér a száraz földből és olyan formája sem volt, sem a dicsősége nem látszott, sem a kinézete nem volt olyan, hogy kívánatos lett volna.
Az Ószövetség népe viszonyokban gondolkozott. Egy ember értéke, pozíciója a kapcsolataitól függött. Elhagyatott, gyökér a „száraz földből” meghatározás jelentette a társadalom peremén stagnáló személyt, aki szociálisan el/kizárt volt, így egyértelműen Isten büntetését hordozta (lehetett ragályos beteg a-betegség férfija?). Mindemellett az Ószövetség szerint az ember sorsát meghatározza a testi szépség (József, Dávid), Istentől megáldottság jele az. A hajtás szót több helyen Izraelre érti az írás. De Ézsaiás 11,10-ben a Messiásra alkalmazza. Már az első énekben kifejezi, hogy az anyaméhtől (hajtás, új kezdet, potenciális lehetőségek) le van foglalva a szolga, ami utal a prófétai vonásra, amikor is a próféta és a küldetés eggyé válik.

Megvetett volt és nem volt embere és a (türelem embere), szomorúság férfia és a betegségnek ismerője, és mint arcunk elől rejtőző utált volt és nem ismertük fel.
Arcunk elől rejtőző, mint a leprások . Mi sem néztünk rá , Ő sem ránk. Nem is foglalkoztunk vele, nem számoltunk vele, mint emberi lénnyel. Raphael Patai ír könyvében két elterjedt nézetről. Az egyik szerint a Messiás leprás lesz, a másik szerint koldus. mindkét kép egyedülálló, ha arra gondolunk, hogy a Jézus korabeli kép már erősen a sikeres és elismert vezér képét hordozta csak.

Valóban a betegségeinket Ő maga vitte és szomorúságunkat cipelte, és mi azt gondoltuk, hogy Isten érte utol és ragadta meg.
Mi a magunk útját jártuk, Ő az Isten útját, ami az volt, hogy a bűneinket, szenvedéseinket hordozza. Ez a gyógyulás forrása. Mint a kos, amit a pusztába engedtek cipelte, vitte el életünk negatív vonásait. És így jogosan nyújtottuk át Őt az Istennek, aki mintegy prédaként rávetette magát. ( Az erőszakos, rászabaduló, rátámadó Isten képe az Ószövetséget végigkíséri)

És ő profánná lett téve (át lett szúrva, szegezve) a mi vétkeink (hibáink) miatt és összetörve a bűneinktől, az ő csapása által lett shalomunk és gyógyulásunk, ő rendezte (korrigálta) ezeket.
A szent, az Istennek kiválasztott lett evilágivá téve, sőt ebben a világban is a legértéktelenebbé. Át lett szúrva, meg lett sebesítve, ami ezen túl megakadályozná, hogy Isten színe elé kerüljön. Egy személy elvitte az összes Istentől elválasztó dolgot és így a teljes Shalom, jólét, béke, teljesség, bekövetkezhet. Az igazi Sabbath, a pihenő napja, az Új teremtés új kezdet, beteljesedés. A kép paradoxona a sebek általi gyógyulás . Az önfeláldozás.

Az egész nyájunk tévelygett (egy emberként) fordult az útra (mindenki a maga útjára tért), és Isten őt támadta összes bűnünkért.
Rátámadt. Attack, váratlan, ki nem számított támadás, rajtaütés. Ha tudsz róla, hogy közeleg, akkor sem tudod mikor. Mintha eddig Isten mintegy a tenyerével gátat szabott volna a bűnök áradatának. Mintegy védőgátként, mert tudja, hogy ha nem lépne közbe, akkor rázúdulna az egész az emberiségre és egyetlen élő sem maradna. Most ez a bűnöktől feszülő kéz felemelkedik és egy csatornába, szabadon kiereszti az erőtömeget. A Szolga kiszolgáltatottan, mint amikor termeszeket engednek egy emberre egy pillanat alatt azok uralma és pusztítása alá kerül. A bűnök, mintha élő paraziták lennének „falják fel” a Szolgát.

Őt sújtotta ő pedig válaszként (sebzettként) nem nyitotta ki száját, mint a bárány, amikor vágóhídra viszik, mint a juh, néma volt, miközben mintha nyírnák (cut off-levágják) és nem nyitotta ki száját. Fogságból és ítéletből vitte el a generációja. Meditál: levágatott az élők földéből a nép vétke miatt érte a csapás.
A Szolga meditál, egyedül bízni tud, hogy volt értelme annak, hogy a küldetését végigvitte. Mint ahogy a nyírásnál itt is levágattatásról van szó. ettől a nemzedékkel nincsen és nem lesz kapcsolata. Visszatér az egyedüli Istennel való kapcsolatába.

És sírja a gonoszoké, nem olyan a halála, mint a gazdagoké, pedig nem tett rosszat, nem volt szájában hazugság.
És (de) Istennek kedve telt abban (lehajolt), hogy átszúrja és beteggé tegye, ha bűnné is tette, odaadja (zalog, valtsag)- ként nefes- et látni fogja utódait, napjait meghosszabbítja és tetszik neki, hogy általa gazdagítson.
Isten lehajolt és Ő áldozta fel/szúrta át a Szolgáját, minden, ami történik, az Ő akarata szerint van (ez ugyanolyan abszurd Izrael számára, mint az, hogy Isten a pogány népeket használja fel akarata teljesítésére). Emberi kezek által dolgozik, és nem akadályozza meg, mert a küldetés céljához ért, most csúcsosodik ki. Életereje életet ad az embereknek és Ő maga az isteni Shalom-ba tér meg, ahol bőség, elismerés, nyugalom veszi körül.

Lelkének (életének) munkájától/gondjaitól (-megszabadulva …eredményéből) látni fogja őket és ültetve lesz (hatalom). Igazakat igazít meg az ő ismeretében, és szolgám cipeli büntetésüket.Ezért járatom őt a nagyok és nemesek között és prédát osztok neki, mert nefes-ét halálra adta, bűnösök közé számoltatott és ő maga hordozta, vitte mindenki bűnét,a bűnök őt támadták meg.
Közvetlenül nem beszél a szolga feltámasztásáról. Boldog és beteljesedett életet ír le neki=Isten áldása. Ő, aki zsákmány volt zsákmányból részesül. A jutalmát megkapja. Hordozta, cipelte a bűnök súlyát, a bűnök őt támadják meg (!). Az egyensúly és béke helyreáll. A földön a bűnök elvétele igazi shalomot eredményez, és a Szolga is a maga Shalomját élvezi , mintegy jutalmat.

Ha elolvassuk a szolga élettörténetét és Krisztusra értelmezzük, akkor azonnal eltűnik előlünk a romantikus passiókép, amint egy gyönyörű vörös vércsepp gördül le Krisztus mozdulatlan arcán. Deutero Ézsaiás írása visszaránt bennünket a véres valóságba. Ahogyan Luther is ír a kereszt és a dicsőség teológusa kapcsolatáról itt egyértelműen a kereszt teológusa szemlélet jelenik meg. A világot reálisan látjuk. A bűn súlyos, a vétek megtorlást kíván, a büntetés fájdalommal, kitaszítottsággal jár. A szolga nem belibben a képbe és méltóságteljesen, diadallal úgymond felteszi az „i”-re a pontot, hanem teljes lényével elszenvedi Isten akaratát. Isten-tudata, Istennel való kapcsolata erősíti meg abban, hogy a küldetésének célja van. Az emberek bűne, betegsége és mindaz, ami elválasztja őket Istentől sehogy máshogy nem tüntethető el. Jutalma és sikeressége nem az emberek elismerése és azonnali felismerése lesz, hanem az, hogy Isten kárpótolja a szenvedésért. Valóságos szenvedés után valóságos shalom jön számára.

Keresztre feszitettek, felszurtak, mit lepket egy parafatablara. Ami Istenbol megfoghato volt megkinoztak es fogva tartottak. Csak azt nem tudtak, hogy ahogy a lepke halalaval nem szuntetik meg a repules, a szabadsag,a szinek es a napsutes letet, ugy az ember Jezus halalaval sem tudtak megszuntetni az Isten mindehatosagat, szeretetet es jelenletet.

The sacrifices of God are a broken spirit, a broken and a contrite heart. Now you got it. Happy?

***

What is salvation? - out of the blue I was facing this question asked by my Spiritual director.
What is salvation? Immediately I started to brainstorm, while in the midst of my thoughts I wondered whether I should pause for a moment and think it through before I say anything, but I just carried it on.
What is salvation? My first thought was that it is something, which mostly has something to do with the other world ,after I die. But I felt as I said it out laud that it must have had something to do with my current , earthy life, as well. The word salvation entered my life during those few months when I experienced that I am turning God whole heartedly and I had that strong feeling - solid, not emotion - that God is who I want. It is a new foundation for my life. A new start. Salvation gave me freedom.
For what? - he asked.
It is more from what. It freed me from the rules of this world.From the "must happen to all human being" things, from the "this is how it is" sentences,from those things which oppress us to be who we are created to be and from living the life God planned for us.From the world which doesn't count with the all powerful and almighty God.
Salvation/justification is making peace with God, to grasp that we are ok with God and we are really sons and daughters of him. I am his daughter. And I can have whatever he has- the whole world. I don't need to hide, to cover, to earn, to fight for, to have tousands of strategies to make a life for myself I can just have it. Because all this is his and he wants me to have it.
Salvation/justification is given to me. I just have to accept it. And from that time whatever I do I do out of love. Everything I do is an act of love, in total freedom showing how much I love God for having me and sharing all things with me.

So what is salvation? God's gift which frees me from this world to live in God's reality (freedom) and gives me also everlasting life. Accepting it creates in me a life of thanksgiving of words and deeds.

A Lenten wish

In this Lenten season help us to take Isaiah words seriously.

The true fast is: to loose the chains of injustice
and untie the cords of the yoke,
to set the oppressed free
and break every yoke

To share our food with the hungry
and to provide the poor wanderer with shelter—
to clothe the naked ,
and not to turn away.

We pray for faith renewed, for hope restored and for love refreshed, not just by giving up the easy things, but by doing acts of love.

May we all have a God guided Lent!

Intercessiory prayer for 15/03/2011 Mirfield

The response to the words:
„You are the Lord”
is
„the sovereign Lord over all that exists.”

Merciful Father and Lord of all, hear us as we pray!

Lord, we give you thanks for the wonder of the Christian family in this world, for all the churches and all the people who love you and want to know you more. Help us to search for you everywhere, especially in your living word so we might understand your ways, follow your will and rejoice over how your kingdom is growing. We ask you to keep your church faithful and wise in its inner and outer struggles.
We pray for those who are persecuted because of their faithfulness to you: be their shelter!
We pray for those churches who are lacking faithful leaders and for those who face financial struggles: be their provider!
We pray for those who are challenged by false teachings-may your Spirit keep them on the right path.
You are the Lord,
the sovereign Lord over all that exists.


Lord, you didn't create the human race for war and destruction. You have created us to take care of what you have given us, the whole creation: plants, animals, people who surround us and of ourselves, as well. Watch over those who are in war, change the minds of those who are planning to destroy anything or anyone in this world. Heal those who survived war, massacre, bombing, abuse, because you are the only one who can be close enough to them to heal them. We pray for the restless world around us.
You are the Lord,
the sovereign Lord over all that exists.

Lord we bring before you all those who work in emergency services. We thank you for their response to your call, and that they do their work faithfully and wholeheartedly, not even thinking about the danger that surrounds them. Send your Holy Spirit on them that they might make the right decision when needed, and keep them in physical, psychological and spiritual health when they are under pressure.
You are the Lord,
the sovereign Lord over all that exists.


As Christ wept at the tomb of Lazarus so you grieve with all who suffer loss. We pray for those who are facing death, for their families and the staff who take care of them. Comfort those who are mourning the loss a friend or a loved one. We especially pray for the people in Japan. We don’t understand why natural disasters happen, but we do know that you who suffered on the cross know what pain means and you take no delight in suffering. Wrap the people of Japan in your love and help the rescue teams to find those who are still alive. We ask for your healing touch on those who are injured and hospitalized. Without your help no physician can cure. And we ask that you who are resurrection and life would light their way forward.
You are the Lord,
the sovereign Lord over all that exists.

We also pray for those whom we know and are in need of your healing touch. (silence)
You are the Lord,
the sovereign Lord over all that exists.

Lord, throughout the centuries you called many people to be a part of your work. Being your follower is not easy, but you sustain all who do. We give thanks for the life and ministry of

John Lock
Thomas B. Weatherall
Frederick Ashburner
George H. Ten Bruggenkate
William H. King
Samuel Hunter
Felix H. Matthews
George W. Butterworth
And Arthur E. White

And among those who left the college last year we pray for Robert Parker-McGee serving in The Gornal and Sedley Team Ministry.
You are the Lord,
the sovereign Lord over all that exists.

And we pray for ourselves, as well. Guide us through the days of Lent that we might look honestly at our lives, slowing down, and sitting at your feet may we let you cleanse us and be formed more like you.
O God, you are sovereign over the mysteries of life and death. To you we commend ourselves and all for whom we pray, trusting in your mercy, through your Son, Jesus Christ our Lord, Amen.

Aki maga alatt vágja a fát...akkor most szerzetesnek kell állnom?

Magam alatt vágtam a fát, pedig nem is tudtam róla. Miután a Teológián olvastuk Benedek reguláját (a Bencés Rend alapdokumentumát) és elolvastam számos kolostorban játszódó történetet, sokszor viccelődtem, hogy ha lenne egy közösség, ami lutheri tanítást követne és alapja a Bencés Regula lenne, akkor biztos közéjük állnék. Nos jelentem magam alatt vágtam a fát: létezik ilyen. És nem is egy.
Jelenleg Mirfiled-ben (Nagy Britannia) tanulok az Anglikán Teológián, amit a vele együtt élő Anglikán szerzetesrend a Community of the Resurrection (a Feltámadás Közössége) alapított és támogat mind a mai napig. Miután végre „élőben” tapasztaltam milyen is a szerzetesi életritmus és naponta ismerkedem a Atyákkal, a könyvtárban is a szerzetesrendekről szóló szekció felé sétáltam legtöbbször. Itt került kezembe Dom David Nicholson, O.S.B. szerzetes füzete: Az Evangélikus Bencés szerzetesség liturgikus zenéje. Azonnal eszembe jutottak korábbi meggondolatlan kijelentéseim a szerzetesrendbe lépésről, hiszen ahol liturgikus zene van, ott közösség is kell, hogy legyen! A füzet egy Egyesült államokbeli, három svédországi és két németországi (férfi és női) közösség istentiszteleti életét mutatja be röviden. Mindannyian evangélikusok és rendjük alapja kis változtatásokkal a Bencés Regula.
Amikor kiejtem azt a szót, hogy szerzetesrend azonnal a Katolikus vagy az Ortodox egyház jut eszembe, esetleg a buddhista szerzetesek életéről szóló film kockái jelennem meg előttem. Elhamarkodottan kijelenthetném, hogy Luther is kilépett a Rendből és párját egy másik Rendből „szabadította meg”. Ezek alapján könnyelműen levonhatnám a következtetést, hogy a lutheránus képbe egyszerűen nem illik a szerzetesi élet. Kár, hogy Jézus felülírja a mi lutheránus gondolatainkat.
Az Ige beszél arról, hogy vannak, akiket Isten kiválaszt magának, hogy életük párja legyen és hogy minden idejüket, osztatlan figyelmüket az Atya dolgai kössék le. Vannak, akik ezt közösségben élik meg, életük ritmusát a napi többszöri elcsendesedés, imádság, istentisztelet határozza meg. Egyes közösségek a prédikálásnak szentelik magukat, másik szociális munkára fókuszálnak, vannak tanító közösségek és vannak, akik az imádságra és lelkigondozásra kötelezik el magukat.
Vajon vannak-e magyarországi evangélikus egyházunkban olyanok, akik elhívást éreznek a szerzetesi életre? Lenne-e szükség egyházunkon belül női és férfi szerzetesrendre? Egyáltalán összefér-e a lutheránusság és szerzetesi életforma? Milyen szolgálatot, segítő közösséget tudnánk elképzelni egyházunkban? Egyáltalán eszünkbe jut-e, hogy a szerzetesség realitás?
(eddig a cikk)

A következő film csak egy nagyon apró szelete a szerzetesi életformának, vannak nagyon aktiv és szociális közösségek is.A téma és böjtre való készülés miatt ajánlom elsősorban.

Filmajánló: Into Great silence (A nagy csendbe)

A filmet tudomásom szerint nem játszották le sehol Magyarországon. Leforditani nem szükséges, mert a dokumentumfilm (csöppet sem unalmas) majdnem teljesen néma (a szerzetesek némasági fogadalmat tesznek). A film a már-már meseszerűen szép francia Alpokban levő Grande Chartreuse-ben lett felvéve (nem forgatva), ami a világ legaszketikusabb életben élő Kartuzi szerzetesrendje. 1984-ben a német Philip Gröning irt a kartuzi közösségnek engedélyt kérve ,hogy dokumentumfilmet készitsen az életükről. A válasz az volt, hogy majd szólnak, ha készen állnak rá. 16 évvel később jelentkeztek. Gröning 6 hónapig élt velük együtt ugyanabban a szigorban, mint bármelyik szerzetes. Filmezte a mindennapjaikat, imaéletüket, istentiszteleteiket és azt is, amikor nagyritkán kimentek a kolostorból. A filmnél nem használtak semmi mesterséges dolgok (fény, hang"csiszolás", nincs újra felvétel stb.). A filmet nem lehet igazán kivülállóként nézni, mert egyszerűen bevon a szerzetesi életbe és tudom, hogy nagyon sántit a következő mondat, de mintegy virtuálisan "kipróbálhatja" az ember, milyen is ott élni. A film majdnem 3 órás, nagyon minimális beszéd benne.

Böjti időszakban ideális, azért szerintem kb. 16 évesnek kell lenni hozzá. Lehet "fűszerezni" pl. azzal, ha meghivunk egy szerzetest, sorozatot inditunk arról mi is az a lelkigyakorlat, esetleg megismerkedünk a legismertebbekkel és ellátogatunk hozzájuk. Ifivel elolvashatjuk " A rózsa neve"-t, a "Narciss és Goldmund"-ot (16+), ellátogathatunk egy kolostorba. Csendesnapok, csendeshétvége, imaéletről szóló alkalmakra jó. Esetleg alternativ istentiszteletként egy röviditett esti vagy éjszakai alkalmat "elpróbálhatunk", a dallamok egyszerűek, az instrukciókat kinyomtatva kézbe adhatjuk.

Holdviola " Látod édesanyám " HD live